Feltárják az új Duna-hídhoz vezető utak területét

A több száz évestől a több ezer évesig terjed a kora azon leleteknek, melyeket a paksi Duna-hídhoz kapcsolódó út építésekor hoztak napvilágra a régészek. A megelőző feltárás tavaly ősszel kezdődött, és a rossz idő miatt jelenleg szünetel. Ám az már most megállapítható, hogy a tárgyi emlékek újfent igazolják: ez a vidék is a népek országútja és szálláshelye volt a történelem folyamán.

– Dunaszentgyörgy, Gerjen, illetve Paks közigazgatási határában végeztünk és végzünk hamarosan ismét feltárásokat – adott tájékoztatást Ódor János, a Wosinsky Mór Megyei Múzeum igazgatója. – Mintegy tíz hektárt kutattunk meg eddig, várhatóan kora tavasztól pedig ugyancsak ennyi terület részletes átvizsgálását kezdjük meg.

Az igazgató felsorolt néhány régészeti érdekességet, különlegességet is. Az egyik legnagyobb lelőhelyen, a 6-os főút két oldalán elhelyezkedő csomópontnál a kelta és római korból ránk maradt emlékeket rejtett a föld. Egykori település meglétére utal a temető, a sírokban csontvázakkal, illetve hamvakkal. A Duna ártéri részén, legközelebb a majdani Duna-hídhoz – a római korban ez a terület limesen, tehát határon túlinak, de Dunán inneninek számított – avar kori, népvándorlás kori települések nyomai bukkantak elő. Az úgynevezett körárkos, csontvázas temető vélhetően szarmata népességet sejtet. Az itteni nedves talaj felismerhetően megőrzött faszerkezetű kutakat. Két középkori falu is színesíti a képet. A közvetlenül Dunaszentgyörgy melletti részen található helyszín Árpád-korinak tűnik. Itt egy korabeli híd cölöpjeinek maradványa is felszínre került. Az erőmű tőszomszédságában késő középkori település nyomait őrzi a föld.

Vajon mi az oka annak, hogy egy ilyen, viszonylag csekély kiterjedésű területen is ennyi nép megfordult egykoron? Ódor János elmondta, hogy ez a jelenség nem meglepő, tekintettel a körülményekre, azaz a természetföldrajzi adottságokra, az út és a víz együttes meglétére.

– A nyomvonal gyakorlatilag keresztülvágja az ókor, sőt, az őskor óta folyamatosan használt, a Duna jobb partján végighúzódó, fő közlekedési utat – mutatott rá. – Ez a magyarázata annak, hogy több helyszínen gyakorlatilag egymásra épülnek a korszakokat átfogó lelőhelyek. A Duna árteréből kiemelkedő göröndök, azaz a terephez képest kicsit magasabb, szigetszerű részek mindig is kiváló letelepedési helynek bizonyultak.

Az elszállítható leletek már a megyei múzeumban várják a feldolgozást, illetve azt, hogy újabb elemekkel kiegészülve kiadjanak egy-egy mozaikképet. Amely kép – minden esetleges hiányossága ellenére is – látványos betekintést ad régi korok nemcsak tárgyi emlékeibe, hanem az egykor ezen a tájon élő emberek életébe is.

https://www.teol.hu/gazdasag/helyi-gazdasag/kezdodik-a-duna-hid-epitese-paksnal-3448663/

Borítókép: Sok nép megfordult ezen a területen a történelem során. Tíz hektárt kutattak át, s tavasszal folytatják