Diplomácia

2023.07.17. 13:55

Szijjártó Péter: a világ blokkosodása akadályozza a legégetőbb globális kihívások megoldását (videó)

A jelenlegi súlyos biztonsági kockázatok elterelik a figyelmet az emberiség előtt álló legfőbb kihívásokról, a világ újbóli blokkosodása gyakorlatilag lehetetlenné teszi a környezetvédelemmel és a klímaváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatok teljesítését – jelentette ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn New Yorkban.

MW

Forrás: Szijjártó Péter Facebook-oldala

Fotó: BORSOS MATYAS

Szijjártó: csakis a világ blokkosodásának megelőzésével lehet még némi esély a Föld megőrzésére

Sok rendkívül fontos feladat áll az emberiség előtt annak érdekében, hogy meg lehessen őrizni jelenlegi formájában a Földet a következő nemzedékek számára, de erre csakis a világ ismételt blokkosodásának megelőzésével lehet még némi esély – emelte ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn New Yorkban. 

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának magas szintű ülésén mindenekelőtt napjaink rendkívüli nehézségeit ecsetelte, és emlékeztetett rá, hogy

az utóbbi három évben két óriási sokk rázta meg a világot: a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború kitörése.

„Most van a legrosszabb helyzetben a világ biztonsága az elmúlt nyolcvan évben, a terrorfenyegetettség súlyosabb, mint bármikor korábban, a nukleáris képességekre hivatkozás egyre szégyentelenebbül és egyre nyíltabban zajlik, a harmadik világháború kockázata ma a legmagasabb” – szögezte le. 

Majd aláhúzta, hogy ezen biztonsági kihívások súlyos és hosszú távú negatív következményként a világ újbóli blokkosodásával járhatnak, illetve elterelik a figyelmet a bolygó megőrzésének problémáiról. 

Ez ráadásul szavai szerint „ördögi kör”, ugyanis a blokkosodás ellehetetleníti a környezet- és klímavédelmi kihívások megoldását. 

Szijjártó Péter ezért Magyarország és Szerbia nevében felszólalva józan megközelítésre szólította fel a nemzetközi közösséget, és tömbökre szakadás helyett konnektivitást sürgetett, ami így lehetővé tenné a minden fél számára előnyös globális együttműködést a kölcsönös tisztelet alapján. 

Hangsúlyozta: 

Magyarország és Szerbia jó példa arra, hogy miként lehet a történelmi ellenségeskedést barátsággá és stratégiai partnerséggé alakítani. 

„El is szigetelhettük volna magunkat egymástól, azonban ez ártott volna a népeinknek, ezért vezetőink megértették azt, hogy hasznos mindkét ország számára, ha észszerű döntést hozva a lehető legjobban összekapcsolódunk” – fogalmazott. 

Ezután arra is kitért, hogy 

az utóbbi időszak válságaiból hazánk rendre megerősödve került ki, ez csakis a nemzeti válaszok miatt volt lehetséges.

 A pénzügyi válságra adócsökkentéssel, a migrációs válságra a határvédelem erősítésével, a gazdasági krízisre beruházásösztönzési programmal, az energiaválságra pedig annak felismerésével reagált a kormány, hogy az ellátás nem politikai és ideológiai, hanem fizikai kérdés – sorolta. 

A miniszter üdvözölte, hogy ezen válaszintézkedéseknek köszönhetően Magyarország hozzájárulhatott az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak teljesítéséhez. Közölte, hogy a világszervezet jelentése szerint ezen a téren Magyarország a 22., míg Szerbia a 36. helyen áll. 

Kiemelte, hogy

 a víz- és a biztonságos energiaellátás a legfontosabb kérdések közé tartozik, és hazánk elkötelezett az ezzel kapcsolatos feladatok megoldása mellett. 

A vízhiányról szólva a technológia fontosságát emelte ki, és emlékeztetett, hogy hazánkban kifejlesztett eszközöket használnak a vízgazdálkodásban a világ számos pontján. Mint mondta, a vízellátás már csak a biztonsági fenyegetést jelentő újabb migrációs hullámok megelőzése szempontjából is lényeges. 

Az energiaválság kapcsán pedig úgy vélekedett, a legfőbb kérdés, hogy miként garantálható a jövőben az ellátás súlyos környezeti terhelés nélkül. Szerinte erre a válasz egyértelműen az atomenergia, amely biztonságos, olcsó és fenntartható módja az áramtermelésnek.  

Aláhúzta: 

számos nemzetközi platformon nem tények, hanem érzelmek alapján zajlik a vita az ügyről, majd reményét fejezte ki, hogy az ENSZ a továbbiakban is kivétel marad.


„Számos nagyon fontos feladat áll előttünk annak érdekében, hogy teljesítsük a fenntartható fejlődési célokat, és ezáltal megőrizhessük a bolygót az utódaink számára. Ha képesek vagyunk megelőzni a világ ismételt blokkosodását, akkor van egy halvány esélyünk a sikerre” – összegzett. 

A tárcavezető az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának magas szintű ülésére érkezve kiemelte, hogy a világszervezet 2015-ben fogadta el fenntartható fejlődési céljait, hogy válaszokat találjanak a bolygó megőrzésével összefüggésben felmerülő „elképesztő kihívásokra”, ezek azonban mára sajnos egészen más „fénytörésbe” esnek.

Ha az elmúlt nyolcvan évet tekintjük, akkor a globális biztonság most van a legnagyobb veszélyben, a harmadik világháború kitörésének veszélye ugyanis nagyobb, mint bármikor korábban

– mutatott rá.

A terrorfenyegetettség globális szinten egyre magasabb szintre kerül, illetőleg látjuk, hogy a nukleáris képességekre hivatkozás egyre szégyentelenebbül és egyre nyíltabban zajlik

– tette hozzá.

Majd sérelmezte, hogy ezek a súlyos biztonsági kockázatok egyfelől a világ ismételt blokkosodásához vezetnek, másfelől elterelik a figyelmet a legfőbb fenntarthatósági kihívásokról. Hangsúlyozta, hogy ráadásul ez a kettő összefügg és egyfajta ördögi kört alkot, mivel a blokkosodás lehetetlenné teszi a környezetvédelemmel és a klímaváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatok teljesítését.

Mi a magunk részéről ma is amellett érvelünk, hogy a világ blokkosodása helyett az összeköttetések időszaka jöjjön el, hogy a világ vezetői még az utolsó lehetséges pillanatban észszerű döntést hozzanak, és a világot ne a blokkosodás, hanem az összeköttetések irányába mozdítsák el

– szögezte le.

Ha a világ országai, főleg a legnagyobbak, legerősebbek nem tudnak kulturáltan együttműködni, akkor az előttünk álló legégetőbb kihívásokra sem fogjuk megtalálni a választ

– figyelmeztetett.

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy az ENSZ ma a víz- és a biztonságos energiaellátás kérdéseit veszi napirendre, amelyek hosszú távon a legfontosabbak, ugyanis ezek nélkül „semmi sincs”.

Aláhúzta: 

Magyarország e két területen különösen erőteljes elköteleződéseket tett, hogy hozzájáruljon a vízhiány okozta válságok megelőzéséhez és a biztonságos energiaellátási formák kidolgozásához.

A vízhiányról szólva a technológia fontosságát emelte ki, és emlékeztetett, hogy hazánkban kifejlesztett technológiákat használnak a vízgazdálkodásban a világ számos pontján Délkelet-Ázsiától Afrikáig.

Mi, magyarok készek vagyunk arra, hogy kivegyük a részünket a vízválságok elhárításából, hiszen ne felejtsük el, ha a világ valamely részén tartós vízhiány lép fel, akkor onnan az emberek megindulnak

– mondta.

A migrációs hullámokat meg kell előzni, s a migrációs hullámok megelőzése érdekében a vízválságokat is meg kell előzni

– szögezte le.

A miniszter végezetül úgy vélekedett, hogy a fenntartható, hosszú távú energiatermelésre kizárólag az atomerőművek jelenthetnek választ. Erre példaként hozta fel, hogy Magyarország a paksi bővítéssel évi 17 millió tonnával csökkentheti majd a szén-dioxid-kibocsátást.

Illetve közölte, hogy számos világpolitikai és világgazdasági fórumon nem a tények alapján zajlik a vita a kérdésről, majd reményét fejezte ki, hogy az ENSZ a továbbiakban is kivétel marad ezen a téren.

Reméljük, hogy az ENSZ fel fog lépni annak érdekében, hogy a világ növekvő lakosságának biztonságos energiaellátása érdekében érjen véget a nukleáris energiát érő negatív diszkrimináció

– hangsúlyozta.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában