Eltűnnek a kisgazdaságok, számuk egyre csökken

A múlt év közepén 196 ezer agrárgazdaság működött az országban az előzetes adatok szerint, 45 ezerrel (19 százalékkal) kevesebb, mint három évvel korábban. A gazdaságok számának csökkenése az elmúlt periódusban felgyorsult, a tíz évvel ezelőttihez képest összességében 100 ezres fogyatkozás tapasztalható. Az elmúlt években is elsősorban a kisebb mezőgazdasági területet használó, néhány jószágot tartó kisgazdaságok hagytak fel mezőgazdasági tevékenységükkel, melynek eredményeképpen tovább nőttek a birtokméretek, illetve az átlagos állatlétszámok – írta a mezőhír.hu.

Minden ötödik gazdaság „családi” méretű

A teljes mezőgazdasági terület egyötöde a 200 és 500 hektár közötti földhasználóknál található, bár ezek a gazdaságok a teljes gazdaságszámnak csak az 1,9 százalékát teszik ki. A z elmúlt öt évben a gazdaságszám-csökkenés egyik oka, hogy a legfeljebb egy hektáros területet művelők száma ezen időszak alatt a felére csökkent, ami 29 ezer gazdaságot érintett. Az 1000 hektárnál nagyobb területet művelő gazdaságok száma és az általuk használt terület nagysága is 20 százalékkal csökkent öt év alatt.

Messze még a digitális a gazdálkodás

Eközben folytatódott a gazdaságok irányítóinak idősödése. A 65 éves és annál korosabb irányítók aránya a 2020. évi 35-ről 3 százalékkal tovább emelkedett. Az irányítók 23-23 százaléka a 45–54, illetve az 55–64 éves kategóriába tartozik. A 35 év alatti gazdálkodók aránya 4,9 százalék volt, csakúgy, mint 2020-ban. A korfával összefügg, hogy tavaly a gazdaságok 69 százalékában gyűjtötték papíralapon a gazdálkodás során keletkezett adatokat, és csak 13 százaléka használt általános szoftvereket. A precíz technológiák alkalmazása – a sajtóban tükröződő súlyával ellentétben – szintén csekély. Differenciált műveleteket (tápanyag, növényvédő szer kijuttatása, gyomirtás) a gazdálkodók alig 5 százaléka végez.

Vannak természetesen pozitív példák is. Abban a családban, ahol az idősödő családfőtől valamelyik gyermek veszi át a gazdálkodást, aki felsőfokú szakiskolát végzett, ott több újdonságot is bevezettek, így a digitális gazdálkodást is. Erre több példa van Tolna vármegyében, így a bátai Kocsis vagy a szekszárdi Hauszknecht, Mészáros, Vida és Vesztergombi pincészeteknél.

Nőtt a gabonafélék vetésterülete

Tavaly a növénytermesztő gazdaságok aránya már 73 százalék volt, 10 százalékponttal magasabb, mint három évvel korábban, míg az állattartók aránya tovább csökkent, így ők az összes gazdaság mindössze 14 százalékát teszik ki.

A gabonafélék vetésterülete az elmúlt években folyamatosan emelkedett, és tavaly meghaladta a 2,5 millió hektárt. Az őszi búza vetésterülete a korábbi évekhez képest jelentősen növekedett, és tavaly ismét egymillió hektár fölött volt, ami közel 90 ezer hektáros (9,5 százalékos) emelkedés az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az őszi árpa vetésterülete ennél is nagyobb mértékben, 28 százalékkal nőtt, így több mint 400 ezer hektáron termesztették a múlt évben. A tavalyi aszály okozta jelentős terméskiesés és a piaci folyamatok következményeként a kukorica vetésterülete jelentősen, közel 20 százalékkal csökkent, és 800 ezer hektár alatt maradt.

Egyre többen költenek öntözésre

Pozitív viszont, hogy az öntözési közösségek száma folyamatosan nő, emellett a beruházási aktivitás is emelkedik. Három év alatt több mint 100 ezer hektárral nőtt az öntözhető terület az országban. Az egyre gyakoribbá váló, hosszabb ideig tartó és nagyobb területre kiterjedő aszállyal összefüggésben az öntözés kérdésére is mind nagyobb hangsúly kerül.

Az öntözött területek mérete 41 ezer hektárral nőtt. Tavaly az esőztető öntözés az öntözött mezőgazdasági terület 75, a felületi öntözés 14, a csepegtető öntözés 9,7, míg a párolgási veszteség szempontjából leghatékonyabb, felszín alatti öntözés mindössze 1 százalékán volt jellemző.