A generációváltás ma a legnagyobb kihívás a mezőgazdaságban

A Központi Statisztikai Hivatal a múlt évben teljes körű felmérést készített a mezőgazdaságban tevékenykedő, országosan mintegy 234 ezer gazdaság részvételével. A tízévente ismétlődő mezőgazdasági összeírás célja, hogy felmérje a hazai gazdaságok szerkezetét, a mezőgazdaság aktuális helyzetét.

A KSH most megjelent kiadványából kiderül, hogy a hazai gazdaságok száma a 2010-es cenzus óta, az akkori mintegy 351 ezerről, 2020-ra 234 ezerre csökkent. Ez ugyanakkor megfelel az Európai Unióban is megfigyelhető tendenciának, miszerint 15 százalékkal csökkent a gazdaságok száma, elsősorban azért, mert sok kisebb gazdaság felhagyott a tevékenységével. Ez a tendencia Tolna megyére is jellemző. A csökkenés elsősorban az állattartással foglalkozó gazdaságokat érintette.

– Ennek nagyon egyszerű oka van, időről időre értékesítési nehézségek adódnak a sertéseknél, a szarvasmarhánál vagy a juhászatban is. A kapott támogatások nem kompenzálják a termelők bevételének kiesését, mondta Paál Tibor tolnai pályázatíró. Mindemellett az állattartás nagyobb lekötést is jelent, mint a szántóföldi növénytermesztés. Az állatokat etetni kell hétvégén, ünnepnapokon is, a teheneket fejni, az elléseket felügyelni. Nagyobb a beruházási igénye is egy állattartó telepnek, mint egy kukoricatermelőnek, illetve az állatgondozás több szakértelmet is igényel és a szakmunkást jobban meg kell fizetni.

Országosan a több mint 4,8 millió hektár mezőgazdasági földterület – amely mintegy 52 százaléka hazánknak – túlnyomó része (82 százaléka) szántóterület, 15 százaléka gyep, 2 százaléka gyümölcsös, a szőlőterületek aránya pedig egy százalék, Tolnában ennek tízszerese az utóbbi aránya.

Jó példa a generációváltásra a Mészáros család. A szekszárdi Mészáros Pincészetet Mészáros Pál alapozta meg, aki az elmúlt tíz évben fokozatosan belevonta a munkába a fiát, Pétert is. A fiatalember a Corvinus egyetemen szerzett diplomát, amit a munkájában ma már kiválóan hasznosít.

A szőlészettel, borászattal kapcsolatban minden munkafolyamatot ismer, több sikere is volt már a borkészítés területén, hiszen számos díjat nyert a pincészetük. Péter elmondta, rengeteg a feladat, a kihívás a munkájukban, amit csak úgy lehet csinálni, ha szereti a szakmáját az ember. Szinte „beszippantotta” a borászkodás, mondta. Gyermeke most hároméves, őt is úgy nevelik, hogy a szőlészet, borászat része legyen az életének.

A fiatalabb gazdálkodók a szőlőtermesztéshez használnak nagyobb arányban területet. A hazai gyümölcsösök közel harmadán termesztenek almát, 17 százalékán meggyet, a tizedén diót, ennél kisebb arányban pedig szilvát (9 százalék), kajszibarackot (8 százalék), bodzát (6 százalék) és őszibarackot (5 százalék).

Rendszerváltás és agrárgazdaság

A hazai agrárgazdaság szerkezete a rendszerváltás után jelentősen átalakult. Az addigi, zömében szövetkezeti tulajdon helyébe a magántulajdon lépett. A korábbi gazdaságokban meghatározó vezetők, akik kellő felkészültséggel, tőkével és kapcsolatokkal rendelkeztek, a nagyobb gazdaságokban kerültek tulajdonosi pozícióba, míg az újra földhöz jutó, paraszti múlttal rendelkező családok elindították kisebb vállalkozásaikat. Ekkor kezdtek kialakulni azok a középméretű – 100–500 hektáros – egyéni gazdaságok, amelyek már biztosították a családok megélhetését. A rendszerváltáskor tulajdonosi pozícióba került gazdálkodók zöme középkorú volt. Ez a korosztály ma 70–75 éves, így szinte egyszerre öregszenek ki az aktív korból. A generációváltás sikeres végrehajtása napjaink egyik legfontosabb gazdasági kihívása.