Nagy vitát okozhat a vagyonelosztás, ha nincs szerződés

Egy házasság felbontása esetén sem egyszerű történet a vagyonmegosztás, hát még ha nem bejegyzett élettársi kapcsolatban éltünk és ott született közös vagyon. Vagy az nem is számít közös vagyonnak? Elöljáróban jó, ha tudjuk: nem árt nagyon odafigyelni és mindkét fél számára az a legjobb, ha nem spórolunk a vagyonjogi szerződésen. A kérdésekre a hóvége.hu segítségével próbálunk válaszolni.

Tisztázni kell a kapcsolatot

A vagyonmegosztás sosem egyszerű, még olyan jogilag jól szabályozott kapcsolatban sem, mint a házasság. Egy nem bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonmegosztása eleve azzal kezdődik, hogy tisztázni kell: a felek élettársi kapcsolatban éltek egymással? Majd ezt követi a közös vagyon meghatározása és megosztása. 

Mit jelent a gyakorlatban a nem bejegyzett élettársi kapcsolat? Érdemes megvizsgálni, mi számít élettársi kapcsolatnak. A Polgári Törvénykönyv alapján: „Az élettársi kapcsolat fogalma feltételezi a felek közös lakásban való együttélését, a közös háztartás fenntartását, a felek közötti érzelmi és gazdasági közösség fennállását, valamint azt is, hogy harmadik személyekkel szemben az összetartozásukat minden vonatkozásban vállalják.“ 

Az élettársi kapcsolatot igazolja még, ha az élettársak a vagyonukat közös célokra használták fel. Továbbá közösen finanszírozták az együttélés költségeit. Annyiban viszont bonyolódik a helyzet, hogy a gazdasági közösség csak akkor állapítható meg, ha az élettársak nem csak egy-egy vagyontárgy megszerzésében, vagy a hétköznapi kiadások finanszírozásában működnek együtt. A lényeg, hogy „célkitűzéseik közösek és tudattartalmuk is a közös tulajdon elérésére irányul”.

Magyarul attól még, hogy csak az egyik fél fizet mindent, a másik fél pedig csak magára költ és semmit nem ad a közösbe, még nem jelenti azt, hogy nem áll fenn az élettársi közösség. Ilyen helyzet lehet még, hogy az egyik fél dolgozik, a másik pedig a háztartást vezeti. A költségek egyoldalú viselése nem jelenti azt, hogy akkor ez nem is volt élettársi kapcsolat.

Mit jelent ebben az esetben a vagyonmegosztás?Az élettársak vagyonmegosztására vonatkozó jogszabály nem létesít vagyonközösséget az élettársak között, kizárólag az élettársak közös gazdálkodásának eredményeként fennálló tulajdonszerzésről szól – olvashatjuk az rsm.hu-n. Ez azért fontos, mert ha bizonyított, hogy az élettársaknak egyébként soha nem volt céljuk a közös gazdálkodás és közös vagyon létrehozása sem, akkor nincs szó megosztandó közös vagyonról sem.

Vagyonmegosztás közös vagyon esetén

Az élettársi kapcsolat megszűnésekor a vagyonmegosztás esetén háromféle vagyon különíthető el. Az egyik, illetve másik élettárs kizárólagos vagyona és a közös tulajdonban lévő vagyon.

Ha meg lehet állapítani, hogy a közös gazdálkodásból közös vagyon született, akkor az, hogy ki milyen arányban tulajdonosa, az alábbiak szerint állapítható meg: Az élettársak szerzéshez való közreműködési arányát az élettársi kapcsolat teljes tartalmára egységesen kell megállapítani, az életközösség teljes tartama alatt befolyt összes jövedelmük összevetésével, figyelmen kívül hagyva, hogy az együttélés egyes szakaszaiban a közreműködésük és jövedelmük aránya eltérő volt, valamint mikor szerezték a tulajdonjogilag vitatott vagyontárgyat. 

Ha viszont a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni azzal, hogy a háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít.

Az számít különvagyonnak, amit a felek már az élettársi kapcsolat létesítését megelőzően birtokoltak. Illetve ide tartozik az az örökölt vagy ajándékba kapott vagyon is, amit már az életközösség fennállása alatt szerzett valamelyik fél. 

Mi a teendő, ha nem tudnak megállapodni?

Nyilván a legegyszerűbb eset, ha a felek meg tudnak állapodni a közös vagyon és annak megosztását illetően. Ha nem sikerül közös megállapodásra jutni, úgy bíróságon lehet kérni az élettársi közös vagyon megosztását. Ez peres eljárásban történik, és első lépésként keresetlevelet kell a bírósághoz benyújtani.

A bíróság először azt vizsgálja, hogy egyáltalán volt-e a felek között élettársi kapcsolat, majd elkezdi kivizsgálni a tulajdonviszonyokat, a vagyoni helyzetet és a közös gazdálkodást.