Kanyarójárvány tört ki Simontornyán

90 ÉVE „A Sió-hajózócsatorna kérdéséhez“ címmel a Tolnamegyei Ujság 1934. február 7-i száma másfél oldalán át taglalta azokat az előnyöket, melyeket a vízi útra terelt teherforgalom eredményezne. „A vízi szállítás költsége a vasúti szállításnak csak egyharmada. Nagyobb távolságra még lényegesen olcsóbb. A Sió hajózhatóvá tételével a Balaton egész 200 km hosszú partvidéke és a Sió több, mint 100 kilométeres partja és a mögöttük levő nagy Hinterland bekapcsolódnék a nemzetközi Duna forgalmába“ – vázolta a sokat ígérő lehetőségeket a  cikkíró.

90 ÉVE a kanyarójárvány terjedése okozott súlyos gondot Simontornyán – adott hírt a betegség terjedéséről a Tolnamegyei Ujság 1934. február 7-i száma. „A kanyaró az iskolás gyermekek körében járványszerűen lépvén föl, vármegyénk alispánja a simontornyai rk. és ref. elemi népiskolákat a járvány tartamára bezáratta.“

90 ÉVE vetítőgépek szolgálták a népművelést – derült ki a Tolnamegyei Ujság 1934. február 7-i számának híréből.  „Az a nagysikerű akció, melyet a vármegyei iskolánkivüli nép művelési bizottság a törvényhatóság támogatásával kezdett, hogy mindenik népművelési szerv el legyen látva vetítőgéppel, szépen halad előre és ma már több, mint 70 vetítőgép mozdítja elő megyénkben a népművelés munkáját. Legutóbb Dörypatlan két tanyai iskolája, Tabód, Máza kaptak vetítőgépet, amelyek szemléltetővé és igen vonzóvá teszik az előadásokat.“