1848-as forradalom: példát mutatnak minden korban a fiataloknak a márciusi ifjak (videó)

Egyik legszebb nemzeti ünnepünk március 15-e. Szinte nincs olyan település, ahol ne emlékeznének meg a márciusi ifjakról. Ennek ellenére több felmérés szerint is, a fiatalok körében kicsit megkopott az 1848-as forradalom emléke.

Sokan nem tűzik ki a kokárdát

Ha ma élne Petőfi Sándor, a televízió képernyőjén és a Facebookon üzenne a népnek – derült ki a CitroMail.hu felméréséből.

A hazai felnőtt internetezők mindössze egyharmada visel minden évben kokárdát, egyötödük pedig sosem teszi ki kabátjára a nemzeti színű kitűzőt. Közülük többen vannak azok, akik számára nincs igazi jelentése (12 százalék), mint azok, akik politikai okokból tagadják meg (5 százalék). Nem meglepő, hogy a kokárdaviselés hagyományát is az idősebb korosztály követi: az 56 év felettiek közel fele minden évben viseli, míg a 35 év alattiak egynegyede soha nem tűzi ki kabátja hajtókájára a szalagrózsát.

Nem ünnepelnek, otthon maradnak

Idén az 56 év felettiek 40 százaléka tervezi követni az ünnepi megemlékezést a helyszínen vagy tévén, ugyanakkor a márciusi ifjak története a 35 év alatti felnőttek mindössze 15 százalékát érdekli. Többségük gyakorlatilag nem ünnepli március 15-ét: a fiatalok közel egyharmada inkább otthon marad, közülük minden ötödik barátokkal vagy családtagokkal találkozik, ugyanennyien pedig kirándulni mennek.

Csupán a magyar felnőttek harmada tartja a legfontosabb nemzeti ünnepnek március 15-ét. Míg az 56 év felettiek az 1848-as forradalom emlékéhez kötődnek legerősebben, a 35 év alatti fiatalok inkább a tűzijátékkal és szórakoztató programokkal tarkított augusztus 20-át kedvelik.

A forradalom verse: Nemzeti dal

A válaszadók 83 százaléka tudta, hogy a forradalom versének címe Nemzeti dal. Érdekes módon az ünnep iránt érdektelenebb 35 év alattiak magasabb arányban válaszoltak jól, mint az idősebbek, akik egyötöde Talpra magyar! címmel rosszul emlékezett Petőfi költeményének címére.

A forradalom egyéb részleteivel kapcsolatosan már hiányos a magyar internetezők lexikális tudása. Ötből négy magyar tévesen úgy gondolta, hogy Petőfi Sándor olvasta fel a 12 pontot a Nemzeti Múzeum előtti téren, és csak a válaszadók 10 százaléka jelölte meg helyesen Jókai Mórt. Csupán minden tizedik kitöltő tudta, hogy a márciusi ifjak soraiban 18 év alatti forradalmárok is harcoltak.

1848-as forradalom: példát mutatnak a márciusi ifjak

Szerencsére több olyan fiatalt is találtunk, akik máig őrzik március 15-e szellemét. A szekszárdi Garay János Gimnázium négy diákja mondta el, mit jelent nekik az 1848-as forradalom.

Kisvári Gréta 10. osztályos diák.

– Az általános iskolás emlékeim elevenednek meg, amikor március 15-ére gondolok. Szerettem verset mondani, sőt népitáncosként fel is léptünk az iskolai rendezvényen. Felemelő érzés volt együtt ünnepelni. Mindig érdeklődéssel hallgattuk a márciusi ifjak történetét.

Kilián Kincső 8. osztályos diák

– Nagyon jó általános iskolába jártam, ahol az osztályfőnököm a hazát, történelmünket szerető ember volt. Így nagyon sokat tudtunk meg a nemzeti ünnepeinkről és nem csak azt, ami a történelemkönyvekben van. Nagy hatással volt rám a tanárom lelkesedése.

Nádasdy Mihály 11. osztályos diák

– A hazaszeretet nagyon mély érzést jelent. Itt születtünk ebben az országban, itt élnek a barátaink, szüleink, itt szeretnék jövőt építeni, családot alapítani. Nagyon fontos a nemzetiségünk megtartása, főleg most, amikor olyan sokan elhagyták az országot, hogy máshol boldoguljanak.

Kocsis Gergő 9. osztályos diák

– Mindig csodáltam az 1848-as márciusi ifjakat. Fel mertek lázadni a hatalom ellen egy olyan világban, amikor a szabadság, a demokrácia nem volt egyértelmű. Nagyra értékelem a bátorságukat. Példát mutatnak minden korban a fiataloknak.