különleges világnap

2020.03.14. 10:01

A pí-napon nem csak egy számot ünneplünk meg

Vajon miért van egy számnak saját napja, és miért ünneplik világszerte úgy, mint egy jó barátjuk születésnapját?

Ha szeretnénk megmondani, hogy mekkora annak a négyzetnek a kerülete, aminek az oldala 1 cm hosszú, akkor mivel egy négyzetnek 4 oldala van, a válasz 4*1=4. De mekkora annak a körnek a kerülete, aminek az átmérője 1 cm hosszú? 3 centinél valamivel több, 4-nél kevesebb. De akkor mégis mennyi? Már az ókorban is sokan foglalkoztak ezzel a kérdéssel, és azóta próbálunk minél precízebb választ adni erre a problémára. Ez a precíz válasz egy mágikus szám, amely a matematika legkülönbözőbb területein bukkan föl, és teljesen precízen soha sem fogjuk tudni meghatározni, mert egy végtelen nem szakaszos tizedestört. Ez a szám a pí.

A pí tehát a kör átmérője és a kerülete között létesít egy kapcsolatot. Minden körben a kerület pí-szerese az átmérőnek. De a pí ennél sokkal több. Használják a trigonometrikus kifejezésekben is. Mielőtt ezen szó hallatán beugranának matek érettségis rémálmaink érdemes azért megjegyezni, hogy a trigonometriával kapcsolatos tanokat már a sumerok is használták, sőt kis agyagtáblákba karcolva terjesztették. Ezek az agyagtáblák idősebbek Mózes kőtábláinál, a rajtuk szereplő trigonometrikus kifejezések pedig hamarabb hirdették a matematika törvényeit, mint Isten törvényeit a tízparancsolat.

A világon sok helyen megemlékeznek ma a matematika egyik legismertebb számáról, a π-ről. Az őrület 1988-ban, Larry Shaw fizikustól indult, aki a Pí-napot körbe-körbe sétálva és pitét fogyasztva ünnepelte (lévén, hogy a pí-t az angolok “pájnak” ejtik, akárcsak a közismert süteményt). Hogy épp március 14-re esik, az sem véletlen, hiszen a pí első három számjegye épp a 3,14. És habár az ünnepnek Magyarországon egyelőre nincsen komolyabb hagyománya, mindenképpen fontos megemlékezni róla.

A nagy napra készült már a számjegyek alapján komponált szintetizátorszóló, és külön műfaj a pí-vers, azaz piem, ahol minden sor annyi betűből áll, amennyi a pí soron következő számjegye. Akadt olyan elvetemült is a kínai Lung Chao személyében, aki kereken 67890 számjegyet tanult meg a píből, amelyek felsorolása 1 napot és 4 percet vett el az életéből.

A pí számos egyéb érdekességet is hordoz azonban, például ha összeadjuk az első húsz tizedesjegyét, 100-at kapunk eredményként. Ha összeadjuk az első (6+6) × (6+6), tehát 144 tizedesjegyet, akkor 666-ot kapunk. A széles körben ismert 3,14 mint a π századokra kerekített értéke teljesen megegyezik a március 14. angol dátumozásban használt 3/14 formájával. Érdekesség, hogy 1879-ben ezen a napon született Albert Einstein.

A Pí-nap egyébként elsősorban nem a pí-nek, hanem magának a matematikának az ünnepe és éppen ezért jelenik meg ezen a napon Mosóczi András matematikát bemutató szórakoztató könyve, A gondolkodás forradalma. A matekrajongók épp olyan élvezettel forgathatják, mint azok, akiknek az érettségi kettes is megváltás volt ebből a tárgyból. A kötet tele van izgalmas történetekkel, és a laikusok számára is követhetően mutatja be, hogyan szövi át a matematika az egész életünket.

„A matematika egyidős az emberiséggel, és története szétválaszthatatlanul összefonódott az emberiség sorsának fonalával” – írja Mosóczi András szerző. Ez nem is túlzás, hiszen a sumerok matematikai agyagtáblái idősebbek Mózes kőtábláinál, a rajta szereplő trigonometrikus kifejezések pedig hamarabb hirdették a matematika törvényeit, mint Isten törvényeit a Tízparancsolat.

De vajon hogyan jutott eszébe először az embereknek a matematikával bajlódni? Egyáltalán, mi hívta életre ezt a tudományt már akkor, amikor az űrutazás helyett még a kerék számított új technológiának? Persze, ne higgyük, hogy mindenki eljutott eddig: a könyvből kiderül, még ma is él olyan nép a földön, akik a kezük ujjait sem tudják megszámolni…

Borítókép: illusztráció

Ezek is érdekelhetik