2000 februárjában Párizsban tartották az első rákellenes világkongresszust. A résztvevők február 4-én történelmi dokumentumot írtak alá, amely világméretű összefogásra szólít fel a halálos kór ellen. A Rákellenes Alapítványt (Párizsi Charta) a világ minden részéről összegyűlt vezető kormányzati tisztségviselők, a legjelentősebb rákkutató társaságok és szervezetek vezetői, orvosvezetők, betegképviselő civil szervezetek és az ipar reprezentánsai látták el kézjegyükkel. Ennek emlékére a kongresszus február 4-ét RÁKELLENES VILÁGNAPpá nyilvánította.

1939-től a Dorogi AC, 1947-től a Mateosz, 1950-től a Budapesti Honvéd, majd 1956-tól a Tatabányai Bányász kapusa volt. 86-szoros válogatottként, olimpiai bajnok, vb-ezüstérmes és háromszor bajnokcsapat tagjaként játszott. Edző volt a Tatabányánál, majd az SBTC-nél. 1969-től a Volán SC elnöke volt 1986-ig, valamint 1976-ig a Volántourist osztályvezetője. 1990-ben és 1991-ben az MDF országgyűlési képviselőjelöltje volt, 1991 után a Volán FC díszelnöke.

Dolgozott Hamburgban és a FIAT-műveknél kutatómérnökként.

1935-ben az elsők között kapta meg a Szovjetunió marsallja címet. 1941-ben Leningrád védelmét irányította, de korlátozott képességei és csapatai rossz állapota miatt is kudarcra volt ítélve, Zsukov vette át a helyét. Később Sztálin kegyeltjeként a Legfelsőbb Főparancsnokság Főhadiszállásának képviselője több fronton. Katonapolitikusként részt vett a moszkvai(1941) és a teheráni(1943) konferenciákon. Ő köti meg a fegyverszüneti megállapodást Magyarországgal. A háború után 1945-47-ben a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke Magyarországon. (meghalt: 1969)

Teljes nevén: Joseph Fernand Henri Léger. A kubistákkal indult (Varrónő, Aktok az erdőben, 1910), majd a gépi civilizáció elemei jelennek meg alkotásain. (A gépész) Vörös-zöld színtévesztő volt.

Teljes nevén: Andrzej Tadeusz Bonawentura Kościuszko. A nevét viselő, az Orosz Birodalom ellen indított 1794-es nagy felkelés vezetője. Harcolt az észak-amerikai függetlenségi háborúban is. 1777-ben századosként, mint a Lengyel Köztársaság utolsó főparancsnoka, indult az Amerikai Egyesült Államokba, hogy George Washington hadseregében harcolva katonai tapasztalataival hozzájáruljon az önkéntesek győzelméhez. Lelkesedése és szaktudása nagy megbecsülést szerzett, és George Washington adjutánsaként nagy szerepet játszott az észak-amerikaiak függetlenségének kivívásában. 1786-ban tért vissza hazájába, ahol altábornagyként az oroszok ellen harcolt. Lengyelország második felosztását (1793) követően Lipcsében élt, majd a lengyel forradalom kitörésekor, 1794.03.23-án Krakkóba ment. A felkelés élére állt, a nemzetgyűlés diktátornak kiáltotta ki. 1794.10.10-ig - amikor az orosz csapatok bevették Varsót - sikeresen harcolt Poroszország és Oroszország ellen, majd fogságba esett, és a felkelést véglegesen leverték. 1796-tól Angliában, majd az Amerikai Egyesült Államokban élt. 1815-ben telepedett le Svájcban és mezőgazdasággal foglalkozott. 71 éves korában halt meg Solothurnban. Legendás dicsőségre tett szert Lengyelországban, holttestét a krakkói katedrálisban helyezték el I. Sándor cár rendeletére.Budapesten utca viseli a nevét.

A Vulgata alapján elkészítette az első teljes, magyar nyelvű római katolikus bibliafordítást.