A vidéki emberek a rendszerváltás igazi vesztesei

– Ismerem a jelenlévők gondjait, hiszen nagyszüleim, szüleim révén magam is egy tsz major szolgálati lakásában nőttem fel – kezdte vitaindító előadását a kormány agrár- és vidékfejlesztési programjáról Horváth István szekszárdi polgármester, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának alelnöke a Tolna Megyei Mezőgazdasági Termelők (TESZÖV) székházának tanácstermében.

– Míg évtizedekkel ezelőtt a falvakban rendezett porták, dolgos emberek, jószágokkal foglalkozó állattartók voltak, addig mára mindez köddé vált. A rendszerváltás legnagyobb vesztesei a vidéki emberek lettek. Nincs helyben munka, vagy aki dolgozik, az nem tudja értékesíteni - esetleg csak áron alul - a gabonát, a tejet, a sertést, a szőlőt vagy a baromfit. Nem éri meg dolgozni, nincs jövőkép. Ezen a helyzeten kíván változtatni az új kormány agrár- és vidékfejlesztési programja – hangsúlyozta a honatya.

Az előadó pontokba szedve elemezte, melyek a legfontosabb teendők: az önállóság megteremtése (hazai hús, gyümölcs, gabona, élelmiszer a boltokban), foglalkoztatás (a növény- és állattenyésztés arányainak megváltoztatása, a gyógynövény ágazat felújítása, konzervgyárak, feldolgozóipar), és az élelmiszerminőség javítása.
[caption id="" align="alignleft" width="334"] Soltész Gyula (jobbról), a Naki Mezőgazdasági Zrt. igazgatója, a TESZÖV elnöke hívta meg Horváth Istvánt, hogy ismertesse az agrárprogramot fotó: Mártonfai
[/caption]
Horváth István elmondta, az export-import adatokat is tisztázni kell, példaként említette a bort. Az olasz statisztika szerint 350 ezer hektoliter olcsó olasz bort hoztak be az országba, míg a hazai adatok szerint csak 150 ezer hektolitert, ugyanakkor a hazai kistermelőktől nem veszik át a szőlőt. A nemzeti földprogramról, elemi károkról, pálinkafőzésről is szó esett.

A hozzászólók közül Erős András, a felsőnánai nagyüzem vezetője elmondta, a kormány agrárprogramjának több pontját támogathatónak tartja, de sok feladatot kell megoldani még ahhoz, hogy ismét legyen értelme állatot tartaniuk a vidéken élő embereknek.

Dr. Szűcs László, a szekszárdi Aranyfürt Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke bírálta, hogy az állam a föld értékesítésébe bele kíván szólni.
Szerinte ez rontja a hazai piacot. Az őstermelői státusz megtartását is fölöslegesnek tartja, szerinte ez az adó kikerülésének az egyik formája. Hozzátette, nem az óhajokat kell kivetíteni, hanem az okokat (például, miért tud olcsóbb lenni az import UHT-tej a hazainál) megfogalmazni.

Varga András kölesdi agrárvállalkozó pedig egyenesen rákérdezett: mire számíthatnak a társas vállalkozások a következő négy évben. Horváth István elmondta, rájuk is vonatkoznak azok a támogatások, melyek a kis- és közepes vállalkozásokat érinti, illetve főként a feldolgozó iparba tudnának sikeresen bekapcsolódni.

Kérdés még volt bőven, így szóba kerültek az állami földek után fizetett alacsonyabb földbérleti díjak is, melyet a tárca szeretne a közeljövőben megszűntetni.

A mezőgazdaságot érintő legfontosabb feladatok

1. Foglalkoztatás (idénymunka, fiatal szakember program, egységes vállalkozási rendszer, feldolgozóipar bővítése, közmunka a mezőgazdaságban is)
2. Feketemunka elleni fellépés (áruforgalmazás szabályozása, szigorúbb ellenőrzés)
3. Piacvédelem (termelői oldal védelme, importnál környezetterhelési díj, magyar áruk piacra juttatása, nepperek visszaszorítása, külföldi áruk minőség-ellenőrzése, stb.)
4. Hitelezés (Vidék Bankja, termelői összefogás, hosszú távú - 18-20 év - finanszírozás, gazdák biztosító szövetkezete, stb.)
5. Földhasználat (termőföldről szóló törvény módosítása, a földmoratórium fenntartása, zsebszerződések felszámolása, ingyenes földhasználat bejelentés, az MVH bürokratikus működésének egyszerűsítése, iparűzési adó helyett egységes földadó, a Nemzeti Parkok és gazdák viszonyának újragondolása, osztatlan közös földek kimérésének támogatása, stb.)

Tolna megyei mezőgazdasági adatok (2010)

Vállalkozások, nagyüzemek száma: 11627

ebből kft.: 271

ebből egyéni vállalkozás: 701

Földterület: 342,5 ezer hektár

ebből szántó: 215,4 ezer hektár

szőlőként használt: 4,9 ezer hektár

Forrás: KSH

ebből kft.: 271

ebből egyéni vállalkozás: 701

Földterület: 342,5 ezer hektár

ebből szántó: 215,4 ezer hektár

szőlőként használt: 4,9 ezer hektár

Forrás: KSH Soltész Gyula (jobbról), a Naki Mezőgazdasági Zrt. igazgatója, a TESZÖV elnöke hívta meg Horváth Istvánt, hogy ismertesse az agrárprogramot fotó: Mártonfai -->