Jó irányba mozdult 2013-ban a magyar gazdaság

– Általánosságban mi jellemezte ebben az esztendőben a gazdaságot – az országét és a megyéét egyaránt.
– A 2012-es év visszaesése után az idei év is nehezen indult, de a második félévben már valami megmozdult. Ez, ahogy az országgal, úgy Tolna megyével kapcsolatban is elmondható. Az első reménysugár tavasszal jelent meg, ekkor ugyanis már bővült a kiskereskedelem. Utána folyamatosan az emelkedésről, bővülésről lehetett olvasni, ami szerencsére nem pletyka volt, a statisztikák is alátámasztották. Bővült az energetika-, építőipar és általánosságban a gazdaság, a beruházások tekintetében is megmozdult valami, eddig úgy tűnik, 18 százalékos növekedést könyvelhetünk majd el, a foglalkoztatottság is viszonylag kedvezően alakult. Az egy főre eső GDP területén országos viszonylatban a középmezőnyben vagyunk.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Dr. Fischer Sándor szerint elmozdulást lehetett érzékelni (Fotó: G. K.)
[/caption] – Melyik ágazatnak volt jó, és melyiknek kevésbé jó ez az esztendő. Miért?
– Mint említettem, a kiskereskedelemben lassú növekedés indult be, az építőiparon belül a lakásépítés azonban sajnálatos módon nem nőtt. Továbbra is nagyon alacsony a lakásépítések száma, Tolna megyében idén sem fogja meghaladni a 120 darabot. A húszas évek vége óta mérik hazánkban a lakásépítéseket, ez a szám majdnem akkor volt ilyen drámaian alacsony. Ez a tendencia két éve tart. A nem lakás céljára szolgáló építőipar termelése 8 százalékkal fogja meghaladni az előző évet, ám ez még így is elmarad az országos átlagtól. Ez elég szomorú tény, hiszen valaha az építőipar volt Tolna megye húzóágazata. Viszont az ipar teljesítménye továbbra is dinamikus emelkedést mutat, ez várhatóan kétszámjegyű bővülést jelent majd az év végén. A húzóágazatunk továbbra is a feldolgozó ipar. Ebben a szektorban 10 százalékos növekedésre számítunk, az export tekintetében pedig 20 százalékosra. Bár a turizmusban a vendégszám stagnált, az eltöltött vendégéjszakák száma 5 százalékkal nőtt, ami azért is örömteljes, mert Tolna megyében soha nem volt komolyabb kultúrája a turizmusnak. Ebben a szektorban egyébként nem ártana némi fejlesztés sem. Elég, ha körülnézünk: Tolna megyében alig van szálloda. A szekszárdi már évek óta bezárt, Dombóváron van még egy darab. Szálloda nélkül eleve nehéz letenni a turizmus alapjait, emellett egy-egy komolyabb beruházás az építőiparra is jótékony hatással lenne.

– Hány kkv van Tolna megyében, zömében milyen jellegűek?
– A megyében főként a kis- és középvállalkozások a jellemzők, 37850 gazdasági szervezetünk van, ebből 8000-et a társas vállalkozások tesznek ki. Nagyon sok, a nem főállású vállalkozónk. Több mint 18 ezren vannak. A vállalkozások döntő többsége mikrovállalkozás, ők a kereskedelemben, szolgáltatásban, valamint a mezőgazdaságban tevékenykednek. Tolnában egyébként csak három olyan vállalkozás van, amely méretéből adódóan az ötszáz legnagyobb országos cég közé tartozik. 

– A gazdasági folyamatok, a törvényi változások és az egyéb körülmények hogyan érintették a megyében lévő kis- és középvállalkozásokat?
– Az év eleje munkahely megőrzési programokkal kezdődött, mely elsősorban a fiatalok helyben maradását segítette. Ez kiváltképpen örömteljes „esemény” volt, hiszen a megye lakossága egyre kevesebb – körülbelül 229 ezer fő – és sokan elvándorolnak, így nem árt, ha a nem túl nagy számú Tolna megyei gazdasági szereplő minél több munkaerőt köt le. Hiszen az energetika-, a feldolgozóipar mellett csak a mezőgazdaságban dolgozik folyamatosan nagyobb számú munkaerő. Fontosak a törvényi változások is, amelyek például az építőipart érintették. A szektorban október elsejétől vezették be az elektronikus építési naplót. Ez, valamint a Teljesítésigazolási Szakértői Szervezet felállta várhatóan jelentősen ki fogja fehéríteni az ágazatot, amely szinte összeroppan a 400 milliárd forintnyi körbetartozás súlya alatt. Fontos megemlíteni a Növekedési Hitelprogramot is, amely első körben 750 milliárd forintnyi fejlesztési forrást biztosított a kkv-szektornak. A program november 1-től további 500 milliárd forintnyi hitel kihelyezését teszi lehetővé, alacsony kamatozású forrással. Célszerű lenne viszont az adminisztráció jelentős csökkentése, emellett az online pénztárgépekre történő gördülékeny átállás segítése.

– A kamara miben tudna segíteni a vállalkozóknak?
– Lehetőségeinkhez mérten: mindenben. Továbbra is figyeljük a pályázatokat, amelyek hozzájárulhatnak egy vállalkozás fejlődéséhez. A már említett Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez küldendő dokumentumok ügyintézését is elvégezzük, emellett fórumokat, aktuális, a törvényi változásokra folyton reflektáló előadásokat szervezünk. Ebben az évben az online pénztárgépekkel, a használatarányos útdíjjal kapcsolatos rendezvényeink voltak, de az innovációs tudnivalókról is beszámoltunk. A vitás esetekben a kamara mellett működő békéltető testület is rendelkezésre áll. A legfontosabb információkat pedig honlapunkon, újságunkban közöljük.

Az emberi tényező ugyanolyan fontos, mint a tőke és a hitel

A gazdaság fejlődéséhez nemcsak tőke és hitel szükséges. Az anyagi javak mellett a humán erőforrás biztosítása is nagyon fontos, hiszen befektető csak akkor jön egy adott területre, ha megfelelő szakembergárdát talál, felső- és középfokon egyaránt. Ehhez szükség volt a szakiskolai rendszer korszerűsítésére, melyet a kamara folyamatosan támogat, és magában a rendszerben aktívan részt vesz. Átdolgozták a szakmai követelményeket, gyakorlatorientált lett a képzés. A megye szakmunkás igényeit jobban ismerő Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság állt föl, amely meghatározza a képzés irányait, arányait, valamint a hiányszakmákat, emellett útmutatásokat ad a szakiskolai ösztöndíjakkal kapcsolatban. A bizottság a szakemberképzés elősegítése végett az iskolákat és a gazdálkodókat források igénylésének lehetőségével segíti. Ha összegezhetem az elmondottakat, akkor azt mondhatom, hogy a már megindult lassú gazdasági növekedés és az átalakított szakmunkásképzés rendszere karöltve új életet lehelhet a megye gazdaságba. Ez pedig egy „jó szövetség” lehet, hiszen beindul a gazdaság, a fiatalok pedig itt akarnak majd dolgozni és letelepedni, tehát megfordulhat az elvándorlás folyamata is – tette hozzá dr. Fischer Sándor.