A térség megtartó ereje a jövőbeni fejlesztések tétje

Nem csodálkozott azon dr. Puskás Imre kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkár, hogy sokan jöttek el a bátaszéki Vállalkozók Házában tartott fórumra szerdán este. A szervező a megyei önkormányzat volt, a téma a felkészülés az európai uniós fejlesztések új, 2014-2020 közötti ciklusára. Azaz, mint azt dr. Puskás Imre elmondta, valószínűleg mindenkit érdekel, mi várható az országban, a megyében és saját településén, továbbá, hogy mennyi pénz érkezik, mikor és miként lehet hozzájutni. Hozzátette: a legnagyobb kérdés ugyanakkor az, hogyan tudjuk növelni a térség és Magyarország megtartó erejét.

Csepreghy Nándor fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár előadásában hangsúlyozta, az elmúlt ciklushoz képest szükséges volt több gyakorlaton változtatni. Ilyen például, hogy az unióból érkező források 60 százalékát közvetlen gazdaság fejlesztésre kell fordítani a most kezdődő időszakban, az elmúlt hét évben ugyanis csupán 16 százalék volt olyan fejlesztés, mely ezt a célt szolgálta. Az elmúlt ciklusban 1300 milliárd ment el szolgáltatásokra, mostantól azonban az úgynevezett könnyű költségekre, mint amilyen a kommunikáció vagy akár a pályázatírás, csupán az egész összeg maximum 2,5 százalékát lehet felhasználni. Könnyebben jutnak uniós forrásokhoz a vállalkozások a 2014 és 2020 közötti ciklusban, ezentúl a beruházások első részét a támogatás összegéből valósíthatják meg a vállalkozások, és csak a második felét kell önerőből előteremteniük. Szepesi Balázs, a Hétfa Elemző Központ stratégiai igazgatója arról beszélt, hogy az emberek élni, és nem fejleszteni akarnak. Ebből az elvből indultak ki, amikor a Tolna Megyei Önkormányzat megbízásából elkészítették a megye fejlesztési programját.

Együtt kell gondolkodni

Dr. Sitányi László, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség vezetője többször hangsúlyozta az együttműködés fontosságát, pályázni ugyanis elsősorban majd így lehet. Az első kiírások már október elején megjelennek. Beszélt arról is, hogy a KKV szektornak a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban lesznek lehetőségei. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program célja a gazdaság élénkítés, célzottan érkezik egy-egy térségbe, településre a pénz. Az egyik fő változás ebben az esetben, hogy nem programban, hanem programcsomagban kell gondolkodniuk a pályázóknak.