Gazdaság

2015.08.17. 15:26

Sokallják a terheket a gazdák

Igazságtalannak tartják a gazdálkodók, hogy vízitársulati díjat kell fizetniük. A felhördülés általában akkor kezdődik, amikor megkapják a felszólító csekket, hogy pár napon belül fizessék ki az elmaradást.

Mauthner Ilona ([email protected])

Több milliós kárt okozott az elhanyagolt, iszappal teli árok egy kakasdi gazdálkodónak, aki ezért úgy döntött, a saját költségén csináltatja meg azt a munkát, ami egyébként a Duna-Sió menti vízitársulat feladata lett volna. Erre ugyanis hiába várt Iszak Gábor. Felfogadott egy vállalkozót, aki kivonult a helyszínre gépekkel, és az árokpucolással együtt a vízfolyást is sikerült visszaterelni a mederbe. Ez közel százötvenezer forintjába került a kakasdi gazdának. Ezt jelezte a vízitársulat felé, ki is ment valaki megnézni. Iszak Gábor azt szerette volna elérni, hogy legalább az éves tagdíjat engedjék el cserébe neki. Ehhez képest kapott egy csekket, 56 ezer forintról, sőt bírósági eljárással is fenyegették, amennyiben nem fizet.

A megye több területéről is jelezték a termelők, hogy nem értenek egyet a vízitársulati díjjal, mert nincs mögötte szolgáltatás. Az egyik termelő összeszámolta, hány felé kell fizetniük különféle díjakat, melyeket adók módjára behajthatók: kötelező agrár-biztosítás, mezőőri járulék, hegyközségi díj, környezetvédelmi termékdíj, élelmiszerlánc felügyeleti díj, vízitársulati díj.

Tóth István, a Duna-Sió menti vízitársulat elnöke elmondta, ő is úgy gondolja, a kakasdi gazdálkodó esetében az elvégzett munka költségét be lehet számítani a tagdíjába. Az elnök azt is elmondta, 300 kilométernyi csatorna tartozik hozzájuk, a tagdíjakból befolyt összeg – 60-65 millió forint, évente – nagyon kevés a munkálatok elvégzéséhez. Májusban a társulat küldöttgyűlésén elfogadták azt a változást, hogy adott önkormányzattal kötnek szerződést az adott munkákra. Mégpedig abból kiindulva, hogy megnézik, az érintett településen mennyi tagdíjat fizettek be a gazdák, és ennek az összegnek a 70 százalékát költik arra, amit a helyiek fontosnak tartanak. Van, ahol az árkokat, van ahol a dűlők útjait, vagy kotrást, tisztítást végeznek.

Az állam már nem tesz hozzá

Tolna megyében két vízitársulathoz – a Kapos-Koppányvölgyi és a Duna-Sió menti – tartoznak a gazdálkodók, a földterületük helye szerint. Tóth István, a Duna-Sió menti vízitársulat elnöke – aki egyben a belvízzel érintett Bogyiszló polgármestere is – elmondta, a közel 20 ezer tag többsége kényszerből fizeti a tagdíjat, ami 800 forint hektáronként. Az ebből befolyt összeg csupán arra elég, hogy a nyári időszakban lekaszálják az árkokat. A jelenlegi helyzetben a vízitársulatok ellehetetlenülnek. Jó pár évvel ezelőtt a tagok által befizetett minden egy forinthoz kettőt hozzá tett az állam, így ebből a pénzből lehetett árkokat, csatornákat tisztítani. A vízitársulatok országos szövetsége többször jelezte már, hogy átütő sikert a jelenlegi formában nem tudnak elérni.

Felaprózódtak a területek

Kétszáz éve, 1810. szeptember 11-én alakult meg az első vízitársulat Magyarországon, elindítva ezzel azt a történelmi fejlődést, amit a szervezett vízgazdálkodás hozott hazánknak. Ekkor még Európában csak néhány országban voltak vízgazdálkodási szervezetek, volt jelentős beavatkozás a vizek kártételei ellen. Mi is a társulat tulajdonképpen? Földtulajdonosok, gazdálkodók, települések összefogása arra, hogy a vizek kártételei ellen szervezetten, egységesen, összefogva lépjenek fel. Ekkor még a földbirtokosok érdekelve voltak abban, hogy összefogjanak az árkok, csatornák, vízelvezetők karbantartásában. Ez a rendszer a kárpótlást követően változott meg gyökeresen, amikor a felaprózódott területek tulajdonosai már nem szívesen fizettek tagdíjat sem, mondta Tóth István.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!