Közös élménytér

2020.06.05. 14:23

Digitális alapokon rendeződhetnének turisztikai mintarégióba a Duna menti országok

Trianon 100. évfordulójára nem lehet korszerűbb választ adni, mint kezdeményezni a regionális együttműködéseket, és létrehozni a Duna mentén a nemzetközi kooperációkon alapuló, minőségi szabadidős élményteret, amely a fenntartható turizmusfejlesztés példájává válhat, és amihez a digitalizáció adhatja a megbízható alapot.

Soha ekkora lehetőség nem volt egy közép-európai turisztikai mintarégió létrehozására, mint most. A narratívák és a stratégiák készen állnak, az idő szavát meg kell hallani, és az elmúlt időszak tanulságai alapján új szakaszt nyitni a turizmus területén is – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Kovács Balázs, aki csaknem egy évtizeden keresztül a Magyar Turizmus Zrt., majd a Magyar Turisztikai Ügynökség bécsi irodájának vezetőjeként képviselte a hazai iparágat Ausztriában.

A turisztikai mintarégió létrehozásában Magyarország startpozíciói kifejezetten jók – mondta az osztrák GD Consulting vezetőjeként a jelenleg is Ausztriában élő turisztikai tanácsadó, aki szerint a kívülállóknak talán meglepő, de a környezeti és a társadalmi fenntarthatóság szellemé­ben született meg hazánk mindkét turizmusfejlesztési stratégiája.

Az osztrákokéhoz hasonló, életminőség-központú szemlélet jellemzi a 2005-ben kidolgozott első, illetve az arra épülő, jelenleg is hatályos Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiánkat. Ez azt jelenti, hogy a magyarországi turizmus szellemi szinten már az osztrákoknál is hamarabb felismerte a jövő irányait – fogalmazott Kovács Balázs.

Mint mondta, egy globális válság benne volt a pakliban, jóllehet, hogy a mértéke és az időzítés nem volt ismert.

Várható volt, hogy figyelmeztetés érkezik és irányváltásra kényszerülünk. Ezt hozta el a koronavírus-krízis – vélekedett, megjegyezve, hogy érdemes a jó gyakorlatokból tanulni, hogy egyes fejlődési szakaszokat itthon megspórolhassunk, erre sok példa van Ausztriában is.

A mostanában gyakran hangoztatott szakmai krédó szerint erősödik az egészségtudatos szemlélet, és az olyan értékek, mint a regionalitás, a fenntarthatóság, a hitelesség felértékelődnek. A Világgazdasági Fórum turisztikai versenyképességi indexe alapján ráadásul a higiénia, biztonság, fenntarthatóság szempontjából előkelő értékeléseket kaptak Magyarországon kívül a közép-európai országok, mondhatnánk úgy is, hogy a Duna-régió országai. Ezekre az erősségekre érdemes közös költségviseléssel járó termékfejlesztést, az újszerű narratívának megfelelő marketinget alapozni – mondta a szakember, aki szerint hazánk turizmusa a nemzetközi porondon a régiós élménytérkínálat részeként lehet versenyképesebb, mivel az országok közötti átjárhatóság intenzívebb vendégforgalmat és a távolabbi piacokon is biztos megjelenést jelent.

A jövő a minőségi élményt nyújtó turisztikai fogadó területek közötti hálózatos kapcsolódásról is szól. Várható, hogy nőni fog a nemzetközi interakciók száma az egyes régiókban, felértékelődik minden, ami a közelben van és biztonságos. Olyan hibrid és atipikus megoldások születnek majd, amelyekre eddig csak kevés példa volt. Sokan vallják már, hogy új megoldások kellenek, amelyek paradigmaváltást hoznak a gondolkodásunkban, a jövőhöz való hozzáállásunkban. Át kell lépni a saját árnyékunkat, ideje tanulni a tapasztalatokból, például szétnézni a világban, és a sikeres receptekből összeállítani a nyertes stratégiát. A minőségi élménytér kialakítása szempontjából a digitalizáció hatalmas lehetőség – összegezte Kovács Balázs.

Egy turisztikai mintarégióban a közös építkezés és az utazási útvonalak megismertetése egyszerűbbé, átláthatóbbá és mérhetővé válik abban a pillanatban, amikor minden szolgáltató és úti cél helyi infrastruktúráját digitálisan bekötik egy, a szemnek láthatatlan rendszerbe. Ez egy határokon átívelő, közös hálózatba fogja az egyes nemzeti piacok résztvevőit úgy, hogy ez az internetes adatbázis, amely örök változó, adott időben bárki számára elérhetővé válik. Mint egy digitális piactér, egy kép, egy aktuális lenyomat a mintarégióhoz csatlakozó országokról, amely rengeteg adattal szolgál például a sikeres marketinghez – ezt már Rasztovits Dávid, a Digitális Turizmus Zrt. vezérigazgatója mondta a regionális élményhálózat lehetséges megvalósításáról.

A 2018-as Digitális turizmusfejlesztési stratégia alapjainak kidolgozásában közreműködő szakértő szerint ha országszinten minden technológiai feltétel adott ahhoz, hogy a klasszikus piacgazdasági folyamatok és a központi rendszerek digitális alapokra kerüljenek, úgy nem nehéz elképzelni, hogy több ország digitális szövete között is létrejöhet egy olyan rendszer, amelyben még pontosabb eredményt mutatnak egyebek mellett a marketing- és értékesítési célú adatgyűjtések.

A globális forradalom sokkal előbb elhozta a jövőt a mindennapjainkba, már átléptünk a digitális korszakba. A technológia minden vállalkozó számára nélkülözhetetlenné vált a mindennapokban – állapította meg Rasztovits Dávid, aki szerint egy turisztikai mintarégió tervezésénél sok szempontot érdemes megvizsgálni, például a kultúrák, társadalmak és az egyén szintjén jelentkező különbségeket.

A digitalizáció oldaláról a legfontosabb hívó szavak lehetnek a mérhetőség, a kontaktus- és érintésmentesség, a készpénzmentes fizetési folyamatok megvalósítása, továbbá a hipercsatlakozott fogyasztói réteg sajátosságainak kielégítése. Nem hagyható figyelmen kívül a mintaországok közötti szinergiaalapú marketing- és értékesítési stratégia, az egy irányba mutató arculati megjelenés előnye, ahogy a nemzetközi közösség építése, a határok közötti vendégáramlás élénkítésének egyértelmű lehetősége sem – fejtette ki. Szavai szerint az egyén oldaláról megközelítve maga az emberi mivoltunk a legfontosabb, vagyis megmaradni embernek egy digitalizált jövőben, ez minden idők egyik legnagyobb kihívása.

Az emberközpontú szemlélet, a fogyasztóbarát digitális érkezési felületek, az adott turisztikai térség, márka vagy esemény a szemnek és a szívnek befogadható vizuális megjelenítése mind-mind egy minőségi élménytér alapvető feltételei közé tartoznak – sorolta a vezérigazgató, megállapítva, hogy egy nemzetközi jó példákon alapuló, országok közötti turisztikai összefogás minden szereplőnek csak előnyt jelenthet.

Aki a turizmus jövőjére kíváncsi, annak érdemes a jövő városába, a felső-ausztriai Linzbe látogatnia – hívta fel a figyelmet az ausztriai turizmusszakértő. Kovács Balázs rámutatott: Linzben már a gyakorlatban is tapasztalható, miként sikerült egy-két évtizedes következetes stratégiával a koszos iparvárosból a kultúra fővárosát létrehozni, amely 2009-ben elnyerte az Európa kulturális fővárosa címet, mára pedig az okosturisztikai város (smart tourism city) cégtáblája, amely nem más, mint a nemzetközi szinten jegyzett jó gyakorlat cégére a sikeres turizmusmenedzsment szempontjából. 2017-ben itt mutatták be Európa első digitális turizmusstratégiáját.

Linz a pozitív változások városa, ahol tudatosan élvezik az életet, s erre a szemléletre megtanították a lakosságot is, amihez a kommunikációt a város turisztikai hivatala, a Linz Tourismus biztosítja. Pár éve meghirdették az életművészet tematikus évét, amikor a turisztikai attrakciókhoz és szolgáltatásokhoz illesztett történeteken keresztül ráébresztették a városban lakókat és a turistákat, hogy érdemes kiszakadni a mindennapokból, rácsodálkozni az apró dolgokra, ezáltal magunkat és környezetünket is gazdagítani. A múlt év végén Linzben megszavazták, hogy 2020-ban az embert teszik turisztikai kommunikáció­juk középpontjába, s nem is választhattak volna jobb témát a koronavírus-válság utáni újrakezdéshez. Biztos ismét jó példákkal állnak elő – állapította meg Kovács Balázs.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!