700 forintos benzin, 800 forintos gázolaj – Ezt jelenti Brüsszel olajembargós javaslata

Azonnal megérezné a magyar gazdaság az orosz olajról való leválást – írja a Világgazdaság. 

A lakossági részről magasabb infláció, alacsonyabb fogyasztás lenne a következménye, összességében pedig a gazdaság versenyképességének visszaeséséhez vezetne, hiszen jelentősen megdrágítaná a termelést – mondta a VG-nek Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője. 

A szakember szerint egyelőre nem is az a fő kérdés, hogy mennyibe fognak kerülni az üzemanyagok, vagy mi lesz a rezsicsökkentéssel, hanem az, hogy egyáltalán lesz-e elegendő energiahordozó, amely biztosítja a gazdaság, benne a feldolgozóipar zavartalan működését. 

Hosszú távon pedig biztos, hogy az olajembargó magasabb árakkal járna, aminek nemcsak a lakossági árak szempontjából van jelentősége, az egész gazdaság megsínylené.

Reális annak a veszélye, hogy ezek a kérdések a következő időszakban egyre súlyosabbá válnak, miután Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tegnap reggeli sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a hatodik szankciós csomagban az orosz kőolajimport fél éven belüli betiltására tesz javaslatot, annak ellenére, hogy ez több uniós országnak – köztük Magyarországnak – óriási problémát okozna. 

Hazánk erőteljesen függ az orosz szénhidrogénektől, a nyers kőolaj 60 százalékát Oroszországból, a Barátság kőolajvezetéken keresztül importálja. 

A magyar olajtársaság százhalombattai és pozsonyi finomítói ráadásul kizárólag uráli típusú nyersolajat tudnak feldolgozni, tehát az alternatív kőolajokra való átállás igencsak költséges és időigényes lenne. A helyzet komolyságát mutatja, hogy Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója a Telexnek adott interjújában már egyenesen úgy fogalmazott, hogy az olajtársaság megkezdte a felkészülést az embargóra, ugyanakkor hangsúlyozta, az EU-nak támogatnia kell az átállást, mivel a kőolajvezeték leállítása esetén a Molnak legalább 550 millió dollárra és három-négy évre lenne szüksége. 

Azt maga Von der Leyen is elismerte, hogy „nem lesz könnyű” a leválás, de hangsúlyozta, el kell vágni ezt a gyökeret. Magyarországról és Szlovákiáról nem tett említést, pedig e két ország lehet az embargó legnagyobb vesztese – sajtóhírek szerint a jövő év végéig kapnak haladékot.

– Tarthatatlanná válna az árplafon egy azonnali leválás esetén az orosz olajról, ami további durva árrobbanást okozna nemcsak az olaj, hanem a finomított termékek piacán is 

– ezt Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője mondta a VG-nek. 

A szakember szerint átmenetileg üzemanyaghiány is előfordulhatna, ebben az esetben a közlekedés nagy része leállna, így kérdés, hogy az emberek hogyan mennének dolgozni, vagy mi lenne az áruszállítással. Nem beszélve a drágulásról, hiába maximálták Magyarországon novemberben 480 forinton az üzemanyagok árát, egy ilyen döntéssel azonnal 700-800 forintra ugorhatna a benzin és a gázolaj literje. Regős Gábor szerint ez biztosan felrobbantaná az inflációt, és nem a mostani 9-10 százalékos ütemre lehetne számítani, tehát egyből két számjegyű lenne az áremelkedés. 

A Századvég elemzője emellett arra is rámutatott, hogy vélhetően erős pánikreakció alakulna ki a nyersanyagok piacán, ami további brutális drágulást okozna, másrészt a forint zuhanórepülésbe kezdene, így az infláció és az inflációs várakozások is jelentősen megnövekednének.

A Bankholding szakértője arra is rávilágított, hogy hatalmas ökológiai károkat okozna, ha a környezetre szinte ártalmatlan vezetékes szállítást át kellene állítani a nagyon szennyező tengerire. „Elvileg az Omisaljból induló Adria vezetéken nagyrészt pótolható lenne a kiesés, de teljesen nonszensz, hogy a tengeri szállítás kényszere miatt durván szennyezzük a környezetet” – magyarázta Suppan Gergely.

Borítókép: Illusztrációfotó / Szabad Föld / Németh András Péter