Hajdúk a Kossuth Rádió Hajnali műsorában

Címkék#Bocskai #Kossuth Rádió #hajdúváros #műsor

A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora Szent Iván éjjelének hetében a hajdúvilággal foglalkozik. A zenei összeállításban a szerkesztő az Utolsó Óra gyűjtéssorozat felvételeiből válogat.

A Kossuth Rádió „Hajnali”- Népzenei összeállítás korán kelőknek című műsorának középpontjában az elkövetkező héten a hajdúk története áll, amiben legendák lengik körül a valóságot.

Az egykor önálló közigazgatási egységként létező hajdúkerület az Alföld északkeleti részén helyezkedett el, Debrecen városától dél felé húzódva egészen a bihari határig. Lakói eredetileg gazdag vállalkozók által felbérelt marhapásztorok voltak a XV-XVI. században.

A török hódoltság idején a szürkemarhával való kereskedelem busásan jövedelmező üzletnek számított.

A ridegtartáshoz szokott csordákat lábon hajtották Észak-Itália és a német területek nagyvárosai felé. A határterületen vezető út nem volt veszélytelen, így az állatokat hajtó hajdúknak gyakran fegyverrel kellett védeniük a rájuk bízott javakat, viszont vállalkozásuk gyors haszonnal kecsegtetett.

A híres énekmondó, Tinódi Lantos Sebestyén egyik debreceni őse is marhakereskedelemből tett szert kisebb vagyonra, amelyet saját hajdúcsapat szervezésébe fektetett, így idővel egy nagymarosi birtokot és nemesi címet tudott vásárolni magának.

A Habsburg császári kormányzat az oszmánokkal vívott tizenöt éves háború idején használta fel először az edzett hajdúk fegyverforgatási tudását. Egy részüket le is telepítette a királyi birtokokra, ahol – katonai szolgálat fejében – adómentességben részesültek. Többségük azonban továbbra is társadalmilag nehezen behatárolható szabad hajdú maradt.

Amikor az évtizedes háborúskodásban kimerült bécsi udvar a kincstár feltöltésére koncepciós perbe fogta Észak-Magyarország leggazdagabb kálvinista főnemeseit, Bocskai István felhívására a hajdúk fegyvert ragadtak. A győztes szabadságharc után az időközben erdélyi fejedelemmé választott Bocskai ígéretéhez hűen letelepítette őket. Az 1605-ben kelt ünnepélyes okirat 9254 vitézt részesített földadományban és emelt nemesi rangra.

A XVIII. század során a nagybirtokosok arra törekedtek, hogy a székelyekéhez nagyon hasonló hajdúkiváltságokat felszámolják. A hosszú éveken át tartó jogi küzdelemben számos hajdútelepülés vesztette el privilégiumait és süllyedt jobbágysorba;

csak a Bocskai által kiváltságolt hat hajdúváros, Nánás, Dorog, Hadház, Vámospércs, Szoboszló és Böszörmény tudta megőrizni előjogait.

Az általuk alkotott Hajdúkerület egészen az 1876-os vármegyerendezésig fennállt, ezt követően pedig Debrecen központtal Hajdú vármegye része lett.