környezetünk

2020.06.02. 11:30

Fészekalappal segítik a letelepedésüket

Egy villanyoszlopot nézett ki magának egy gólyapár Sárszentlőrincen. A fészekrakásuk idén ugyan sikertelen volt, de segítséget kaptak ahhoz, hogy jövőre ne legyen akadály.

Hanol Erzsébet

Egy fiatal fehér gólyapár biztonságos fészekrakása érdekében fordult a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósághoz Farkasfalvi József, illetve lapunkat is megkereste a történettel. Elmondta, hogy évtizedekkel ezelőtt egykori uzdi iskolájuk kéményén, illetve az úgynevezett gólyafán fészkeltek gólyák, és örvendeztették meg a diákságot. Az elmúlt években, emlékezve gyermekkoruk élményeire, létrehozták az Uzdi Diákok Baráti Társaságát. Az egyik tag, Horváth István figyelt fel arra, hogy az utcájában egy gólyapár fészekrakáson szorgoskodik, de a művelet elég kilátástalannak tűnt. A madarak egy villanyoszlopot néztek ki maguknak, ahelyett, hogy a Sió közelében lévő, előkészített gólyafészek alapot választották volna. A nemzeti park munkatársait a segítség reményében keresték meg.

Farkasfalvi József elmondta, hogy nem kellett csalódniuk. Miután elektronikus levelet küldött az igazgatósághoz, már másnap választ kapott rá. A nemzeti parktól azt írták, hogy az áramszolgáltató szakemberei megvizsgálták a szóban forgó villanyoszlopot, és egy-két héten belül gondoskodni fognak egy fészekmagasító elhelyezéséről. Így ha idén már nem is járt sikerrel a fészekrakás és ez által a költés, jövőre ismét esélyt kapnak erre a madarak a kiválasztott villanyoszlopon. Az Uzdi Diákok Baráti Társasága egyébként egykori iskolájuk területén is elhelyezett egy gólyavárót.

Az ügy kapcsán megkerestük a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságot, és Gáborik Ákos zoológiai referenstől kaptunk tájékoztatást. Elmondta, hogy a gólyafészek-magasítások szokásos menete szerint, a bejelentés után jelzik az áramszolgáltató felé az igényt, majd a helyi kollégák egyeztetnek a felhelyezés lehetséges időpontjáról. Igyekeznek úgy időzíteni, hogy költési időn kívül végezzék el a munkát. A fészekmagasítót, valamint a technikai feltételeket rendszerint az áramszolgáltató biztosítja, míg a nemzeti park munkatársai elvégzik a régi fészek leemelését és ők készítik el a magasítóra az új fészek alapját. Ez azért fontos, mert a „csupasz” magasítót a gólyák nem szívesen veszik birtokba, míg a fészekalappal – ez lehet vesszőből font koszorú, vagy a régi fészek anyagából „épített” fészekkezdemény – ellátott magasítón némi tatarozás után, zavartalanul költenek a gólyák. Tolna megyéből legutóbb tavaly decemberben érkezett bejelentés egy megcsúszott, magasítatlan fészekről, Medináról.

A zoológiai referens hozzátette, hogy a lakosság minden olyan esetben keresheti az igazgatóságot, amikor hasonló beavatkozásra van szükség, vagy amikor mentésre szoruló sérült, legyengült, beszorult madarat találnak. Ugyanakkor kiemelte: az ilyen esetekben fontos mérlegelni, hogy az adott madár valóban bajban van-e. Előfordul olyan, amikor egy-egy madár pusztulása elkerülhetetlen, illetve a természetes folyamatok része.

Együttműködnek a szolgáltatóval

Gáborik Ákos arról is beszélt, hogy a magasításokon túl, folyamatosan együtt dolgoznak az áramszolgáltatókkal a veszélyes vezetékek átalakítása érdekében is. Ha egy vezeték mentén jelentős a madárpusztulás, igyekeznek elérni azok mielőbbi madárbarát átalakítását. Sajnos az áramhálózat kiterjedése és a rendelkezésre álló források egymáshoz viszonyított aránya nem teszi lehetővé az azonnali megoldást, épp ezért arra törekednek, hogy az egyes szakaszok fontossági sorrendbe sorolásával segítsék a lehető leghatékonyabb munkát. Az áramszolgáltatókkal rendszeresen egyeztetik a feladatokat.

Borítóképünk illusztráció: Csesztregen az áramszolgáltató két munkatársa, Markó Gyula és Kalmár Gábor helyez el fészekalapot (archív felvétel)

Ezek is érdekelhetik