Méltatlanul háttérbe szoruló vitaminbomba

A barack, az alma, a szőlő, a meggy mellett mostohaszerep jut a ribizlinek, pedig igazi vitaminbomba, méregtelenítő és sokféleképpen felhasználható. A ribizli ezekben a hetekben érik, van belőle fekete színű, ­meggypiros, sőt sárgás változat is. Nagyszüleink idejében divatosabb gyümölcs volt, ma már kevesen foglalkoznak vele, pedig nem igényes növény.

A ribizli valószínűleg Ázsiából és a Földközi tenger vidékéről érkezett hozzánk. A XIV. században kolostorkertekben kezdték termeszteni. A cserje másfél méter magasra nyúló, tüskétlen vesszőin vannak a fürtök, melyeket egyben érdemes leszedni, mert a szemek nem hullanak le a kocsányról.

Savanykás ízét többek között különböző gyümölcs- és egyéb savaknak köszönheti. Sok C-vitamint tartalmaz, négyszer annyit, mint amennyi a narancsban található. Nem véletlenül alkalmazták már korábban is skorbut ellen. Emellett B1-, B2-, B6-vitamin, valamint E-vitamin van benne említendő mennyiségben. Minden bizonnyal flavonoidjainak és béta-karotinjának köszönheti tumorellenes hatását. Fontos ásványi anyagai a nátrium, kalcium, foszfor, magnézium, a vas és a kálium. Növényi zsírjai a bőrben található zsírokhoz hasonlóak, a bőr által könnyen felvehetők és leadhatók. Feltehetőleg ezért ápolja és nyugtatja a ribizliolaj a száraz, érzékeny bőrt. Jelentős rosttartalma szabályozza az emésztést, orvosolja a székrekedést.

Szörp is készíthető belőle, de finom lekvárnak, dzsemnek, valamivel több cukrot igényel, mint más gyümölcsök. A megtört gyümölcshúst átpasszírozva megszabadulhatunk a magoktól. Levéből ízletes gyümölcskocsonya készíthető.

A ribizli napos, világos, szellős helyre és mérsékelten árnyékot adó, nagyobb termetű gyümölcsfák alá is ültethető. Déli fekvésű, tartósan erős napsugárzásnak kitett területre ne ültessük. Szereti a laza vagy középkötött, jó vízgazdálkodású, enyhén savanyú, tápanyagban gazdag talajt. A túlságosan száraz, szikes, valamint a magas talajvízszintű, pangó vizes talajt nem bírja. A fekete ribizli valamivel érzékenyebb a virágzási időben érkező tavaszi fagyokra. A piros ribiszke később virágzik, virágai fagytűrőbbek így kevésbé van kitéve az utófagyok károsításának.