Megelőzéssel és életmódváltással tehetünk a gyilkos kór ellen

Mindenki számára ismert, hogy a rák a vezető halálokok között szerepel. Ha a teljes lakosságot nézzük, a második leggyakoribb betegségcsoportnak számítanak a rosszindulatú daganatos elváltozások, míg a 25-64 éves korosztályt tekintve már az első helyen áll a haláloki ranglistán. Becslések szerint közel 9,6 millió halálesetért volt felelős világszerte, vagyis minden hatodik halálesetért tehetjük felelőssé a rosszindulatú daganatokat a 2018-as évben. Ez a szám 2020-ra már közel 10 millióra emelkedett a világon.

Magyarországon 2018-ban 131 045 haláleset történt, amiből 32 586 fő haláláért volt felelős valamely ráktípus. A 2020-as évre ugyan nőtt a halálozások száma hazánkban (141 002), viszont nem a rosszindulatú daganatoknak (31 623) tudható be ez az emelkedés, sőt mint látható, ebben némi csökkenés volt megfigyelhető. 

A következőkben tekintsük át azokat a rosszindulatú daganatokat, melyek a legtöbb halálesetet okozták az elmúlt években akár az országos, akár a helyi statisztikai mutatókat vizsgáljuk. A haláloki ranglista élén mindkét nem esetében a légcső-, hörgő- és a tüdő rosszindulatú daganata állt a 2018-as évben.

Mit tehetünk ezen ráktípus megelőzéséért? Legfontosabb a megelőzés, az előidéző okok (kockázati tényezők) lehetőség szerinti kiiktatása. Hívjuk fel gyermekeink figyelmét a dohányzás káros hatásaira, hogy tisztában legyenek vele mit okozhat – túl a légzőszervi betegségeken is –, és milyen szűrési lehetőségük van! A szűrés itt nem életkor függvénye, elsősorban a dohányosoknak ajánlott. A tüdőrák szűrésen az alacsony dózisú mellkas CT-vizsgálat segítségével már igen korai stádiumban felismerhető a kóros elváltozás, így a beteg jóval nagyobb esélyt kaphat a gyógyulásra. 

Mindhárom Egészségfejlesztési Iroda (Szekszárdi-, Dombóvári- és Bonyhádi EFI) szolgáltatásai között szerepel a Dohányzás Megelőzési Program, amely már az óvodás kortól tanítja a kicsiket speciális nevelési feladatokkal a dohányzás, valamint a passzív dohányzás és egyéb káros szenvedélyek kialakulásának megelőzésére. A felnőttek számára pedig segítséget nyújt a dohányzás leszokás támogatásában. Csak döntés és elhatározás kérdése, hogy belevágunk-e!

A második leggyakoribb daganattípus a vastagbél/végbél rosszindulatú daganata. Évente közel 10 ezer embernél diagnosztizálnak vastagbélrákot, és ezen betegek fele sajnos életét veszíti. A 2018 novemberében elindított harmadik népegészségügyi szűrési program célja kifejezetten ennek a daganattípusnak a korai stádiumú felfedezése, ezáltal a halálozások csökkentése. A szűrőprogram az 50-70 év közötti lakosokra terjed ki, kétévenkénti széklet-vér vizsgálat formájában. Az otthoni mintavételhez szükséges egységcsomagot háziorvosunktól igényelhetjük. 

A gyakorisági lista harmadik helyén a nőknél az emlő rosszindulatú daganata áll, melyet 2018-ban 8396 hölgynél diagnosztizáltak. Hazánkban a legelőször bevezetett szervezett országos népegészségügyi szűrés az emlőszűrés volt. A több mint 20 éve működő mammográfiás szűrésre kétévente meghívó levelet küld a 45-65 év közötti hölgyek számára a Nemzeti Népegészségügyi Központ. Érdemes már fiatalon megtanulni és kialakítani a mell önvizsgálatának rutinját, melyet a ciklus ötödik és hetedik napja között célszerű elvégezni. Ezt a pár perces műveletet szinte minden EFI-s programunkra kitelepített emlő mulázsokon gyakorolhatják az érdeklődők. 

A férfiaknál a prosztata rosszindulatú daganata áll a dobogó harmadik helyén, a maga 4630 esetével a 2018-as évben. Ez a daganattípus az urológiai szakrendeléseken manuális és laborvizsgálattal egyaránt szűrhető, amely kiegészíthető ultrahang vizsgálattal is. Kedves férfiak! Mindannyiunk számára nagyon fontos az Önök egészsége, így ne hagyják ki a havi here önvizsgálatot sem, amit szívesen megmutatunk a rendelkezésünkre álló mulázson, akár privátban is. 

Egy kicsit más vizekre evezve, fontos beszélnünk a lelki egészségünk és a testi megbetegedéseink közötti összefüggésekről is. Az orvostudomány kezdete óta feltételezték, hogy a gondolatoknak és az érzelmeknek jelentős hatása lehet a különböző testi megbetegedésekre, és úgy gondolták, hogy bizonyos személyiségvonások rizikótényezőként is szerepelhetnek a daganatos megbetegedésekben. 

A későbbi kutatások már bizonyították, hogy különböző személyiség típusok léteznek, melyek bizonyos betegségekre hajlamosítanak. A rákra hajlamosító C típusú személyiség (cancer-prone) legfontosabb viselkedéses jellemzői közül leginkább a konfliktuskerülést, a túlalkalmazkodást, a negatív érzelmek elfojtását és az autoritás elfogadását emelhetjük ki. Ezek a viselkedésmintázatok rendszerint a társas kapcsolatok beszűkülését jelentik; az ilyen személyek a stresszre többnyire depresszióval és tehetetlenségérzéssel reagálnak. 

Az egészségpszichológiában jártas neves pszichológus, Oláh Attila fogalmazta meg a pszichológiai immunrendszer-koncepcióját, melynek összetevője többek között a pozitív gondolkodás, az öntisztelet, a rugalmas problémafelfogás és kihíváskeresés, az empátia, a leleményesség, az alkotóképesség, vagy éppen a kitartásképesség. Hangsúlyozza e tényezők védelmi funkcióját, így az optimizmust, az élettel való elégedettséget, az élet értelmébe vetett hitet, az én-hatékonyságot, az önszabályozott viselkedést, vagy pedig a jövőorientációt. 

Az egyéni védelem mellett meg kell említenünk a szociális készségeket, melyek társas szintű védőfaktorokként működnek. A közösség támogató, harmóniát teremtő, védőfaktorként működő hatása évszázadok óta ismert, de méltánytalanul másodlagos helyre szorult abban a fejlett társadalomban, ahol az egyéni megvalósítások, az individuális szemlélet érvényesül. Fontos itt kiemelnünk, hiszen az egyén csak egy közösségben létezve képes meghatározni önmagát, így a mindenkori hatások és kölcsönhatások is itt érik, melyek pozitív vagy negatív következménye így válik közös üggyé.

A helyes életmóddal a rákos megbetegedések 40 százaléka megelőzhető lenne. Az eddig felsorolt lehetőségeken túl az alábbiak betartásával csökkenthetjük a daganatos, rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát:

• Dohányzás elkerülése
• Rendszeres testmozgás - napi minimum fél óra
• Egészséges testtömeg - a túlsúly kerülése
• Szoptatás lehetőség szerint
• Az étrendkiegészítők túlzott fogyasztásának kerülése
• Mérsékelt alkoholfogyasztás

Egészséges és kiegyensúlyozott étrend, mely magában foglalja:

• napi minimum 500 g zöldség és gyümölcs fogyasztása idényszerűen és sokszínűen
• teljesértékű gabonák, hüvelyesek és magvak, diófélék rendszeres fogyasztása
• a magas zsír, só és cukortartalmú élelmiszerek fogyasztásának csökkentése, kerülése
• kevesebb vörös hús és feldolgozott húsipari termék fogyasztása -  500 gramm egy héten
• húsmentes és állati eredetű élelmiszertől mentes étkezések és napok beiktatása
• megfelelő folyadékfogyasztás, mely nagyrészt víz és édesítetlen ital legyen

Mindenki tehet a maga és környezetében élők egészségéért. Az alkoholfogyasztás mellőzése, a túlzott szoláriumozás kerülése, a dohányzás abbahagyása, az egészséges étrend, a rendszeres testmozgás, a megfelelő stresszkezelés külön-külön is, de így összességében különösen csökkenti a rákbetegség kialakulásának kockázatát. Tolna megyében három Egészségfejlesztési Iroda (EFI) is segíti a lakosság egészségtudatosságának (testi, lelki, szociális) növelését ingyenes szolgáltatásaival, melyek Dombóváron, Bonyhádon és Szekszárdon is elérhetők.

Szűrővizsgálatok fontossága – vegyük igénybe rendszeresen!

Az adatokból is látható, hogy több olyan gyakori daganattípus is van (például emlő, vastagbél), aminek felismerésére szervezett szűrés is zajlik Magyarországon, de ezeken kívül számos lehetőség van a korai felismerésre és számos eszköz van a kezünkben, amivel csökkenthetjük a daganatok kialakulásának kockázatát. Azonban ne feledjük, minden lehetőség - legyen az az életmóddal összefüggő vagy a szűrések lehetőségének igénybe vétele - annyira tud hatékony lenni, amennyire a lakosság azt igénybe veszi! 

Nagyon fontos, hogy mindannyian felelősek vagyunk magunkért és egymásért, a saját és egymás testi-lelki jólétéért, ezért, ha fontos számunkra a minőségi élet, megtehetjük, hogy a változást, a magunk életében kezdjük, egyfajta szemléletváltással, a személyiség fejlesztésével, melynek lehetőségét így „a mások” számára is „megüzenhetjük”! Amennyiben segítségre van szüksége keresse fel a lakóhelyéhez közeli Egészségfejlesztési Irodát, és vegye igénybe az ott dolgozó szakemberek ingyenes szolgáltatásait.