Doky és Gege is Roburral megy a párizsi olimpiára

Érdekes egyéniség Böhler Róbert. Kalandor alkat. Csavargó találkozókat is szervez barátaival – mindenekelőtt Gelencsér Csabával (Gegével) –, elsősorban roburosok részvételével. Vannak jó néhányan Magyarországon és Európában (főleg a volt NDK területén, ahol a Roburokat gyártották), akik szívesen összejárnak felújított járgányaikkal. Most júliusban Mórágy adott otthont a találkozójuknak. Közel háromszázan jöttek el, volt, aki Németországból, volt, aki Angliából érkezett.

Böhler Róbert az 54. életévében jár. Még mindig lázadó, szabadságszerető, rock- és blueskedvelő, aki rajong a nagy utazásokért. Felújított Roburokból álló karavánnal jártak már Erdélyben és Berlinben. Jövőre a párizsi olimpiára készülnek átalakított kisbuszaikkal.

Bátaszéken él, főállásban a MÁV váltókezelője. Az úgynevezett toronyban dolgozik az állomástól nem messze, ahol mechanikus módon állítgatja a váltókat és a jelzőket, szabad vágányutat biztosítva az érkező szerelvényeknek. A 12 órás szolgálatot 24 óra pihenőidő követi, amit főleg autószereléssel tölt. Most csak egy Robur várja sorsa jobbra fordulását az udvarában, de volt, amikor hatot is bütykölgetett, aztán továbbadott. A Robur mellett áll a Csettegő, amit erdei munkáknál használ. Ebben az Aro-, Ifa-, Mercedes-, Robur-, Trabant- és Weimar-alkatrészekből összerakott járműben még soha nem csalódott. Meg lehet pakolni rendesen fával, és az úttalan utakon sem akad el.

A nagy csavargó ugyanis lelke mélyén nagyon szereti a természetet és az embereket. Járja a környéket, lombhullás után erdőtisztítást, tűzifa-szállítást vállal. Eredetileg egészsegügyi középiskolát végzett – ezért Doky a beceneve –, ám amikor munkát keresett, azt mondták neki a kórházban, hogy vágassa le a haját és vegye ki a fülbevalóját. Úgyhogy azonnal pályát módosított. A MÁV-nál dolgozik 1987-től. Mindemellett segít a rászorulóknak, időseknek, betegeknek, főleg az utcabelieknek, és támogat egy gyermekalapítványt. Igyekszik jót tenni.