Idén a nagyobb súlyú bárányokat keresik az olaszok

Keller Ferenc bajai felvásárló kérdésünkre elmondta, idén 930–950 forint körüli nettó árra számíthatnak kilónként a gazdák, ami huszonkét-huszonhárom kilós báránynál huszonkétezer forint körüli összeget jelent. Arról is beszélt, hogy az olasz piac a legnagyobb Közép-Európában, és ők idén a huszonnégy kilós vagy afeletti bárányokat vennék meg. A helyzetet nem könnyíti meg, hogy sok az apró (tizennégy–tizenhat kilós), hazai bárány. A román és az albán juhászok ráadásul a kis példányokat nagyon olcsón adják.

Czigler Károly diósberényi juhász szerint mindig arra van a piacnak igénye, amiből kevés van. Idén nagyon korán, április 1-jén lesz húsvét. Az állattartóknak ki kellett számolniuk, mikor fedeztessék az anyajuhokat, hogy a bárányok időben szülessenek. Czigler Károly szerint a 2,5 hónappal húsvét előtt lenne az ideális. Bár mint mondja, amikor meg április közepére esik az ünnep, és már nagyok a bárányok, biztos, hogy a kisebbeket keresik. Náluk a juhok január 10-én ellettek, az elmúlt két hónapban tizenhét és huszonhét kiló közötti súlyra sikerült felhizlalni a jószágokat.

Kevés bárány- és birkahúst eszik a magyar, évente átlagosan csak húsz dekát fogyasztunk fejenként. Ez az oka annak, hogy nincs ára a hazai piacon a birkának, még így húsvét előtt sem, állítják a szakemberek. A magyar bárányok több mint kilencven százalékát Olaszországban adják el. Hazánkban mintegy hétezer juhászatot tartanak számon, ezek jelentős része kisebb családi vállalkozás.

Czigler Károly szerint az a baj, hogy a juhászok megöregedtek, és nincs aki átvegye tőlük a stafétát. Egy kívülálló számára a juhászkodás ráérős, unalmas munka, pedig érteni kell az állatokhoz. Egy juhász észreveszi, ha a birka nem a szokott módon legel, nem úgy mozog, ahogy máskor. A kisbárányokat is etetni, itatni kell. Az állattartó számára nincs hétvége, ünnep, mindig dolgozik. Czigler Károly elmondta, a környéken is próbálkozott több fiatal gazda juhtartással, amihez jelentős összegű támogatást is kaptak az uniótól, de sajnos be kellett látniuk – amikor a felvásárló nem vette át tőlük a sovány, csupa szőr bárányokat –, hogy hiányzott a gyakorlat, amit bizony a könyvekből nem lehet megtanulni.

A minőségből nem szabad engedni

Keller Ferenc bajai felvásárló szerint a juhászok, a kevés bevétel miatt, nem cserélik le időben az anyajuhokat, így azok kiöregednek. Az is gond, hogy nem foglalkoznak az állattartók eleget azzal, hogy a szaporulat jó minőségű legyen. A merinó és a fehér bárányokat keresik a feldolgozók. A fekete bárányok nem kellenek, mert nem tudják befesteni a fekete gyapjút. Az uniós piacon a román, a spanyol és a görög kínálat van túlsúlyban. Hazánkban három vágóhíd van, ahol birkát is feldolgoznak, a legközelebbi a Somogy megyei Hetes községben. A budapesti húsboltokban keresett termék a birka és a bárány, igaz a fővárosban viszonylag sok török és arab család is él, akik a bárányból sülteket, saslikot készítenek.