Kár érte a barackost, veszélyben a termés

Március 8. és 11. között a hajnali órákban szinte minden nap jelentős lehűlést mutattak a hőmérők a megyében. Pár óra múlva kisütött a nap, délután pedig tíz fok fölé kúszott a hőmérő higanyszála. Látszólag szép tavaszi idő volt, a gyümölcstermelők viszont azért izgultak, hogy a barackfáikon a rügyek túléljék a fagyokat.

Nem melegedett az idő ezt követően sem, sőt március 15-e környékén újabb hidegfront érkezett, mely szinte tartóssá tette a hajnali fagyokat. És ha ez nem lenne elég ok az aggodalomra, megállás nélkül fújt a böjti szél. Közben teljes pompájában virágoztak a sárgabarackfák.

– Tavaly elvitte az április eleji fagy a sárgabaracktermés csaknem száz százalékát, idén bizakodtunk egészen március elejéig, hiszen a kajszi akkor még csak bimbós állapotban volt, így a fagyos hajnalok nem okoztak kárt – mondta Szászi Luca bátaszéki őstermelő. – Minden nap figyeltük a lehűlés mértékét. Sajnos március 11-e után mínusz 6 fokot is mértünk, ez volt a leghidegebb. Ezen a héten mínusz 4, majd mínusz 3 fokot mutatott hajnalonként a hőmérő. Hétfőn napközben is csak plusz 5 fok volt és viharos szél fújt.

– A méhek biztosan nem röpködtek, így a fák megtermékenyítése kérdéses. Hétfőn délután az édesapámmal ellenőriztük a rügyek állapotát, úgy tűnt, van fagykárunk a korai fajták között, de talán nem vitte el az egész termést a hideg – mondta a fiatal gazdálkodó. A kéthektáros terület jó fekvésű, szinte „lefolyik” róla a hideg, emiatt bizakodik még.

Komonyi Orbánnak szintén Bátaszék határában van többhektárnyi gyümölcsöse, köztük jelentős területen sárgabarackos. Ő évek óta naplót vezet arról, mikor milyen volt az időjárás. Mint mondta, magas helyen van a termőterülete, ha náluk fagykár van, akkor az egész országban elfagyott a termés. Idén a szél okoz nagy gondot, a méhek ilyen időben nem tudnak kirepülni a kaptárakból, így kérdéses, hogy megtermékenyültek-e a virágok, vagyis lesz-e barack a fán.

– Egész télen nem volt nagy hideg, erre pont márciusra kellett elromlania az időnek – mondta Kerekes László bonyhádi termelő. Neki Bonyhád, Mányok, Györe körzetében van nagyobb sárgabarackos ültetvénye. Tavaly százszázalékos volt a fagykáruk, kérdés, idén mennyi lesz. Természetesen már voltak kint a területen ellenőrizni a hideg hatását, de biztosat majd csak hetek múlva tudnak mondani.

Ezen a héten mértek mínusz 4 és mínusz 5 fokot is. A korai fajták közül több fán egyértelmű a kár, a kései érésűeken még lehet termés, kérdés, mennyi marad majd meg érésig. Addig is permeteznek, védik a fákat a betegségektől.

A füstölés elterjedt, de nem korszerű

A hazai fagyvédelemben négy aktív védekezési módszer terjedt el. A füstölés, melyet talán legrégebben alkalmaznak a fagy­védelemben, nem tekinthető korszerű és környezetbarát megoldásnak. Csupán kis területen lehet hatékony, és környezetszennyezése is igen jelentős.

Üzemi szinten éppen ezért nem is használják ezt az eljárást. Az operatív védekezésnél a hazai fagyvédelemben a paraffingyertyákat, frostbustert, illetve az esőztető fagy­védelmi öntözést alkalmazzák leginkább. A szélgépekkel vagy helikopterekkel való légkeveréses fagyvédelem kevéssé ismert és alkalmazott eljárás Magyarországon.

A fagyvédelmi rendszerek közötti hatékonyságkülönbség főleg az erős, mínusz 6–8 fokos fagyoknál szembetűnő. Gyengébb – mínusz 1–2 fokos – hidegben szinte minden fagyvédelmi eljárás hatékony lehet.

Borítóképünk: A termelők egyelőre még nem tudták felmérni, milyen mértékű a kár