A bolti ár meredeken, a felvásárlási ár csak szolidan növekszik

Naponta halljuk, tapasztaljuk, milyen ütemben drágulnak az élelmiszerek. Az okokról annyit tudunk, drágább lett a takarmány, mely az állatok – legyen az sertés, tyúk vagy marha – felneveléséhez kell, a gázolaj, ami a traktorokba kell, amivel a szántóföldi növényeket megművelik, és a béreket is emelni kellett. A boltokban tehát emiatt lett drágább például a hús.

A termelők viszont azt mondják, őket a felvásárlók az átvételi áraikban emiatt nem kompenzálják, vagyis nem miattuk drágábbak a termékek. Dr. Reibling József,  a faddi székhelyű Dunahyb Kft. állatorvosa, ügyvezető igazgatója elmondta, jelenleg 550 forintot fizetnek egy kiló élő sertésért, – legalább 700 forintot kellene – az elmúlt egy évben a felvásárlási ár alig emelkedett, ezzel szemben nekik a takarmány a többszörösébe kerül most, mint tavaly.

Ebből adódik a kérdés, vajon ki teszi zsebre az áremelésből kialakult hasznot? A termelők szerint, nagy baj, hogy nincs szabályozva a termékpálya, vagyis hogy mennyi haszonnal dolgozhatnak a vágóhidak, a termelők, a felvásárlók és a kereskedők. Jelenleg a helyzet az, hogy jobban járnának azok a sertéstartó gazdák, akik megtermelik maguknak a takarmányt, és azt értékesítenék, mint amit jelenleg csinálnak, hogy a drága takarmányt feletetik az olcsón átvett sertésekkel.

– Aki józanul számol, az belátja, hogy a jelenlegi helyzet így tarthatatlan, mondta dr. Reibling József. A kérdésre, hogy  akkor miért nem számolják fel az állattartást, az igazgató azt válaszolta, mert sok-sok milliót fordítottak –  támogatással és hitelekből – beruházásokra az elmúlt évek során, kialakult hozzáértő dolgozói gárdájuk van, akiknek megélhetést biztosítanak. A jelenlegi helyzetben annyit tudnak tenni, hogy csökkentik a létszámot és eladják malacként az állataik jelentős részét.

Mókuskerék az állattartás

– Sajnos most a túlélés a lényeg és nem a profit szerzése. Állandó hullámvölgyben vagyunk, csak a jobb időszak 1,5 évig, míg a rosszabb időszak 4-5 évig tart – mondta Lengyel Lórándt, akinek Németkéren van telepe.  Ők malacokat nevelnek fel, azokat értékesítik. A vállalkozásnak nincs szántóterülete, melyen takarmánynak valót termelnének. Augusztusig el vannak adva a malacok, mondta a családfő, de a 25 kilós állatért kilójáért csak 700 forintot adnak, noha volt már 1100 forint is az ára. Ha belegondolunk, hogy egy gombóc fagyiért 3-400 forintot is elkérnek, akkor miről beszélünk, tette fel a kérdést a vállalkozó, aki arra utalt, az állattartók sok-sok munkáját  kevésbé fizetik meg. Olyan az állattartás mint a mókuskerék, hajtani kell, hogy forogjon, tette még hozzá.