A búzában jobban bíznak a gazdák, mint a kukoricában

Az már most látszik, hogy a búzában jobban bíznak a termelők, mint a kukoricában, pedig ez utóbbi alapnövény a vármegyében. Az ősszel elvetett búza területe ugyanis jóval nagyobb a szokásosnál.

– Ennek egyszerű oka van, hiszen egymás után két évben sem sikerült jó termést kihozni a kukoricából – mondta Krieser János, a Paks környéki Pusztabír Kft. vezetője, aki egyben a megyei gabonaválasztmány tagja. Hozzátette, két éve a termésnek a 25, tavaly a 45 százalékát vitte el az aszály. Így érthető, ha a gazdák jobban átgondolják miből, mennyit termeljenek.

– Nálunk, a Pusztabír Kft-nél nem terveztünk nagyobb változást a tavalyinál, legfeljebb annyiban, hogy a kukoricának szánt terület felébe idén napraforgót vetünk. Nagyon biztató a jelenlegi csapadékos időjárás, kedden reggelig 30 milliméternyi eső hullott szép csendesen, ami mind hasznosult. Jó lenne, ha idén nem kellene az aszállyal küszködnünk.

Jelenleg nincs könnyű helyzetben az a gazdálkodó, aki most szeretne értékesíteni a betárolt terményéből, mert szinte áll a piac. Se kukoricára, se búzára nincs kereslet. Az agrártárca export tilalmat rendelt el, és a hazai piacra is érkezik az olcsó ukrán kukorica. Így a magyar termény ára visszaesett, de nem is nagyon keresik a kereskedők. A gazdák abban bíznak, változik majd ez a helyzet, hiszen előbb-utóbb értékesíteniük kell a betárolt terményt, hiszen vetőmagra, műtrágyára kell a pénz.

Horváth Péter, Bonyhád környéki gazdálkodó elmondta, három őstermelővel közösen gazdálkodnak közel 400 hektáron. Idén úgy tervezik, kihagyják a napraforgót a vetésváltásból, ugyanakkor figyelembe vették az uniós előírást, a zöldítést és a diverzifikálást is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy 30 hektár felett minimum három növényt kell termeszteniük azért, hogy hozzájuthassanak a hektáronkénti 83 eurós uniós támogatáshoz. 

Ez a feltétel 2014 szeptemberében lépett életbe, így mára már tapasztalattal is rendelkeznek a gazdálkodók. Horváth Péter elmondta, a múlt évben az aszály miatt eltekintett az unió a kötelező ugaroltatástól vagy másodvetéstől.

Bő két és fél hónap, és vetik a kukoricát vármegyénkben a gazdák. Egy átlagos évben százezer hektár körüli az a terület Tolnában, amelyen ez a növény terem, bár ez a mennyiség az utóbbi pár évben egyre csökken. Ennek egyik oka, hogy a kukorica nagyon érzékenyen reagál az aszályra, ami egyre jellemzőbb Tolna vármegye tavaszi és nyár eleji időjárására.

Minden nehézség ellenére a termelők többsége – főleg a kisebb területtel rendelkezők – még mindig ragaszkodnak a kukoricához. Ennek oka, hogy ehhez értenek, és ehhez a növényhez vannak meg a gépeik, így a vetőgép, műtrágyaszóró, kombájn.

Krieser János attól tart, hogy jelentős a tőkevesztés a növénytermesztés területén is. Ez azt eredményezheti, hogy nem lesz pénzük tavasszal a gazdáknak a jó minőségű vetőmagra és a méregdrága műtrágyára. Ez pedig azt jelentheti, hogy a szokottnál jóval kevesebb lesz a termés búzából, napraforgóból, árpából és kukoricából is.