2023.08.26. 12:15
A méz címkéjén szerepelnie kell, hogy melyik országból jött
Méhészeti szempontból vége a szezonnak, hiszen a napraforgó után már nincs olyan növény, melyről a méhek nagyobb mennyiségű mézet tudnának gyűjteni. Gyengén sikerült az év, hiszen sem az akác, sem a hárs nem hozott kézzel fogható eredményt, de a repce és a napraforgó jobban teljesített. A legnagyobb gond azonban a piaci értékesítéssel van, a sok hamis méz elárasztja a hazai üzleteket.
Augusztus 7-én volt egy tanácskozás az Agrárminisztériumban, ahová meghívták a magyar méhészeti ágazat szereplőit – termelőket, kiszerelőket, exportőröket – a téma, a méhészetek rendkívül súlyos helyzete volt.
A tanácskozást dr. Nagy István agrárminiszter nyitotta meg, aki azzal köszöntötte a jelenlévőket, „azért vagyunk itt, hogy megoldjuk a megoldhatatlan helyzetet“.
Nagyernyei Attila, a megyei méhész egyesület elnöke ugyan nem vett részt a tanácskozáson, de annak részleteit pontosan ismerte. Mint mondta, nagyon sok javaslat elhangzott, melyek megvalósítása megkönnyíthetné a hazai méhészek sorsát.
Mint mondta, a legnagyobb gond, hogy az idén bezuhantak a mézfelvásárlási árak az uniót elárasztó kínai mézek miatt. A lédig vegyes virágmézek felvásárlási ára 50 százalékkal, helyenként többel is visszaesett, az akácméznek – amely mindig is kiemelt exportcikk volt – közel 40 százalékkal csökkent a felvásárlási ára. Mindez önmagában is elég problémát jelent, de az még aggályosabb, hogy sem a magyar mézkereskedők, sem az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) nem tudja, hogy ez meddig tarthat.
Az sajnos kijelenthető, hogy az unió hatóságai nem járnak el elég szigorúan a hamis importáruval szemben, pedig az EU saját hatóságainak vizsgálati eredménye szerint is a kínai importmézek 60 százaléka hamis, tehát nem méz. Az eredmény megdöbbentő, de az még inkább, hogy ezek folyamatosan érkeznek az európai piacra. Jelenleg az unióban 160 ezer tonna idegen eredetű méz szorítja ki a termelői mézet.
Sok méhész joggal kérdezheti, mitől fog megoldódni a helyzet, mikor tudják normális áron értékesíteni a mézet, tudnak-e továbbra is a méhészetből megélni?
Mindenki számára tisztán látszik, hogy a fő probléma az importált, méznek mondott kínai szirup, amely korlátlanul áramlik be Európába, és büntetlenül meg lehet etetni az átvert fogyasztókkal. Nehéz helyzetbe kerültek Románia, Bulgária, Magyarország és Spanyolország méhészei is.
Az is tisztán látszik, hogy sem pénzügyileg, sem gazdaságilag, sem politikailag az EU-s döntéshozóknak nem áll érdekében, hogy ennek gátat szabjanak a piacokon.
Egy biztos: magunkra számíthatunk kizárólag, mondta a megyei elnök.
A címkén fel kell tüntetni az országot
A tanácskozás részben eredményes volt, mert az a döntés született, hogy az uniós országok közül, hazánkban egyedüliként, augusztus közepétől a forgalmazónak kötelező lesz a címkén feltüntetnie azt, melyik származási országból érkezett az import méz. Tehát nem elég annyi, hogy: unión kívüli országból, hanem konkrétan jelölni kell, Kínából, Ukrajnából vagy más országból. Így a vásárló eldöntheti, érdemes-e olcsóbb, méznek nevezett kétes terméket vásárolnia.
