Mindenkinek az lenne a jó, ha megfizetnék a munkáját

Egy kívülálló könnyen ítélkezik. Ezért számoljunk együtt: itthon egy kiló jó minőségű borszőlőért idén 140 forintot fizet a felvásárló. Vagyis száz mázsa szőlőért a gazda kap 1 millió 400 ezer forintot. Ezt a mennyiséget tizenhét ember szedi le egy nap alatt, vagyis hat óra alatt, mert általában szüretkor ennyi a munkaidejük. 

Az ő költségük 170 ezer forint körül van, plusz az adóhivatalhoz befizetett összeg, ami utánuk jár. Jó esetben marad 1,2 millió forint. Szépen hangzik ez az összeg is, csakhogy ezt a szőlőt idén tizenegyszer kellett permetezni méregdrága készítményekkel, tavasszal meg kellett metszeni, műtrágyázni, év közben zöldmunkázni, tárcsázni, gyomirtani és nem számoltuk a traktorba öntött gáz­olajat, hogy menjen az a jármű, illetve a gazda és a családja saját munkáját. Mindent összevetve, jó ha marad a végén pár tízezer forint. Hogy az osztrák gazda hogyan csinálja? Nem tudom, de biztosan nem 140 forintot kap egy kiló szőlőért. 

Mindenkinek az lenne a jó, ha megfizetnék a munkáját, akkor ugyanis többet tudna költeni, amitől viszont a többi vállalkozás lendülhetne fel. És ha már a kívánságoknál tartunk, akkor a magasabb munkabérek mellé, nyugodt, toleráns közéletet szeretnék.