2024.05.24. 07:00
Mozgalmasan indult a szezon, már véd a jégkármérséklő rendszer
Idén április 15-étől működik a jégmérséklő rendszer, az elmúlt egy hónapban azonban számos alkalommal volt szükség az ezüst-jodid párologtatását végző berendezések működtetésére. Tolna vármegyében 37 manuális jégkármérséklő talajgenerátor védi a gazdálkodók földjeit és az emberek vagyonát a nagyobb jégesőktől.
Már az idei védekezési szezon első hetében bizonyított a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által működtetett Országos Jégkármérséklő Rendszer (JÉGER). A talajgenerátoros védekezés eredményeit mutatja, hogy míg a környező országokban lehullott nagyobb méretű és mennyiségű jégszemek jelentős kárt okoztak, itthon legfeljebb búza, illetve borsószem nagyságú jégszemek kísérték a zivatarokat.
Nyárias meleg után lehűlés
A NAK számolt be róla, hogy mozgalmasan indult a védekezési szezon az Országos Jégkármérséklő Rendszer számára. Április 15-én több melegrekord is megdőlt hazánkban, Kiszombor állomáson országosan a legmagasabb hőmérsékletet mérték (31,4 fok), ezzel megdőlt a napi legmagasabb maximum hőmérsékleti rekord.
Mivel az április 15. előtti 3 hét nyáriasan meleg, száraz időjárásának egy markáns hidegfront vetett véget, az áprilisi időjárásra nem jellemzően több jégveszélyes zivatar alakult ki az országban. Többek között Szekszárdon is észleltek kisebb jégesőt.
A front érkezését követően több helyen 20 fokot csökkent a hőmérséklet, a délnyugati országrészben néhol 25 fokkal volt hidegebb a megelőző naphoz képest. A hidegfront kellő mennyiségű nedvességet és hűvös levegőt hozott magával, így „berobbantotta” a légkört.
Működtek a talajgenerátorok
Az április 15. és 28. között eltelt két hétben összesen hét napon volt szükség a talajgenerátorok bekapcsolására. A leghosszabb ideig az északi és a nyugati országrészekben volt szükség a talajgenerátorok működésére.
Fontos kiemelni, hogy az induló hét egyből rácáfolt azokra a vádakra, miszerint a jégkármérséklő rendszernek bármi köze lenne a csapadékhiányhoz, hiszen a talajgenerátorok működése mellett az ország valamennyi részén esett az eső.
A lehűlés után jöttek a szupercellák
Bár az április 16-i lehűlést követően a megszokottnál alacsonyabb hőmérsékletek uralkodtak az ország meghatározó részén, a hideg idő ellenére több alkalommal heves záporok, szupercellás zivatarok alakultak ki, melyeket többfelé búza, illetve borsó nagyságú jég is kísért hazánkban.
A gazdálkodók ebben az időszakban összesen 34 esetben jeleztek kárt nem okozó jégbejelentést, a legtöbb észlelés Baranya és Győr-Moson-Sopron vármegyéből érkezett. Ez a ciklon a szomszédos Romániában komoly mezőgazdasági károkat okozott.
Európában is volt bőven zivatar
Nem csak hazánkban alakult szélsőségesen az időjárás, hanem Európa több területen is problémát okoztak a heves zivatarok, amelyeket egyes térségekben nagyobb méretű jég is kísért. Romániában, Görögországban, Bulgáriában és Horvátországban is jelentős károkat okozott a jégverés, Franciaországban, Spanyolországban és Portugáliában pedig nem csak a mezőgazdasági területeket érintette a kár, hanem a lakóépületeket is megrongálta a nagy mennyiségű jég.
Idén hetedik évadát kezdte a JÉGER
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által működtetett Országos Jégkármérséklő Rendszer az idén hetedik védekezési szezonját kezdte meg, a riasztási időszak szeptember 30-ig tart. Az országos lefedettséget nyújtó, összesen 986 darab – 219 automata és 767 manuális – talajgenerátorból álló rendszer talajgenerátorai ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlással a felhőkbe jut, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét. Fontos kiemelni, hogy a jégesők előfordulásának valószínűsége a JÉGER működése ellenére sem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le – közölte a NAK.
