Paksi Atomerőmű

2017.08.05. 12:30

Közép-Európában egyedülálló létesítmény a húszéves Karbantartó Gyakorló Központ

Húszéves a paksi atomerőmű Karbantartó Gyakorló Központja. Az eltelt két évtizedben eredményesen szolgálta a karbantartó személyzet képzését. A jövőben már nemcsak a meglévő, hanem a leendő blokkok szakemberei is itt szerezhetik meg a gyakorlati alapismereteket.

Vida Tünde

Bognár Péter (balról) Mátrai Zsolttal, a Karbantartó Gyakorló Központ helyettes vezetőjével

Fotó: Vida Tünde

Nem volt egyszerű beszerezni azokat a valódi, de nem használt berendezéseket, amelyekkel a paksi atomerőmű területén működő Karbantartó Gyakorló Központot felszerelték. A cél az volt, hogy a valódival megegyező, de inaktív környezetben gyakorolhassák a különböző tevékenységeket az erőmű dolgozói. Mint Bognár Péter humánigazgató – aki augusztus 1-jétől már az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.-nél tölti be ezt a posztot – elmondta, az akkori menedzsment a ’90-es évek elején döntött arról, hogy épít egy ilyen központot. Mint aláhúzta, ez Közép-Európában ma is egyedülálló, mégpedig azért, mert egy valódi reaktor a hozzá tartozó belső berendezésekkel, illetve egy fővízköri hurok főberendezései és számos további, a biztonság szempontjából lényeges berendezés található a falai között. A reaktortartály és a primerkör fő berendezései az akkori NDK-ból származnak, a gőzfejlesztő Lengyelországból érkezett Paksra.

Bognár Péter (balról) Mátrai Zsolttal, a Karbantartó Gyakorló Központ helyettes vezetőjével Fotós: Vida Tünde

Az alaposan begyakorolt karbantartási műveletek hozzájárulnak a hibamentes feladatmegoldáshoz, a karbantartási időszak csökkentéséhez, és minimalizálják a személyzet sugárveszélyes területen végzendő munkájának időtartamát.

Felismerve a létesítmény fontosságát, szerepét, a létrehozását a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is támogatta. A KGYK iránt egyébként külföldről is van érdeklődés, néhány éve például vietnami szakemberek tucatjainak oktatása folyt itt. A létesítmény a képzés mellett jó feltételeket biztosít a karbantartási technológiák fejlesztésére, új berendezések és eszközök tesztelésére.

Bognár Péter elmondta, hogy természetesen a Paks II. jövőbeni üzemeltetői, karbantartói is meg tudják itt szerezni a szükséges alapismereteket, cél is, hogy ezt itt az üzemelő blokkokon és ebben a központban tegyék. A speciális ismereteket, gyakorlatot pedig a majdani blokkokon. Szerencsés helyzet, hogy ma már ezért nem kell külföldre utazni.

Habár a két új blokk a központ és a négy üzemelő blokk között épül meg, és lehetett olyan híreket hallani, hogy a Karbantartó Gyakorló Központ „útban lesz”, a létesítmény a helyén marad, és szolgálja tovább az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. és a Paks II. szakemberképzését.

Bognár Pétert annak apropóján, hogy júliusig a Paks I., augusztustól a Paks II. humánigazgatójaként tevékenykedik, arról is kérdeztük, hogy nincs-e rossz üzenete annak, hogy éppen a humánigazgató távozik. – Éppen ellenkezőleg – válaszolta. – Ezáltal megindulhat egy olyan kommunikáció a két cég között, ami segítheti a hatékony humánerőforrás-áramlást. Az egyik legfontosabb feladatom éppen ennek biztosítása lesz – fogalmazott. Hozzátette, megkeresésében bizonyára szerepet játszott az, hogy a Paks I.-nél szerzett ismereteit jól tudja hasznosítani. – A két cég közötti humánerőforrás-áramlásnál különös figyelmet fordítunk arra, hogy a Paksi Atomerőmű üzemelő blokkjainak biztonságos működése mindig garantált legyen – húzta alá.

Biztonságos gyakorlási lehetőség

Az erőmű építése alatt a berendezések megismerésére és a karbantartási folyamatok elsajátítására korlátlan lehetőség nyílt a karbantartó személyzet számára, de ez a lehetőség a 4. blokk 1987-es indításával megszűnt. Az 1986-ban történt csernobili baleset pedig arra világított rá, hogy javítani kell a biztonsági kultúrán, aminek kiváló alappillére az oktatás színvonalának emelése. Ezért a ’90-es évek elején az atomerőmű vezetése arról döntött, hogy egy modern karbantartó-oktató központot hoz létre. A ’97-ben átadott Karbantartó Gyakorló Központ 21. századi színvonalon teszi lehetővé a különféle szakterületen dolgozók elméleti és gyakorlati felkészítését. Az elméleti oktatás jól felszerelt tantermekben folyik, míg a gyakorlati képzéseket a legtöbb esetben a valós munkakörülményeket utánzó műhelyekben tartják. A képzések jellemzője a karbantartási folyamatok teljes körű gyakorlása inaktív környezetben, az ellenőrzött zónába való belépéstől az onnan való kilépésig.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!