Aláírásokat hamisítottak a választási ajánlóívekre

A történtek lényege, hogy négy párt színeiben olyan ajánlóíveket adtak le a vádlottak, amelyeken hamis adatok szerepeltek. Ennek következtében egyik jelölt neve sem kerülhetett fel a szavazólapokra, azaz nem tudtak elindulni a választáson. Maguk az őket indítani szándékozó pártok is hamisak voltak, amennyiben sem azelőtt, sem azóta nem hallattak magukról, illetve tevékenységükről.

A Szekszárdi Törvényszék három ügyben tárgyalás mellőzésével, büntetővégzésben, egy esetben nyilvános tárgyaláson hozott ítélettel a vádlottakat választás rendje elleni bűntettben mondta ki bűnösnek.

Egy esetben az ügy másodrendű vádlottját felbujtóként marasztalták el. A bíróság valamennyiükkel szemben pénzbüntetés kiszabásáról döntött, százezertől 260 ezer forintig terjedő összegben. A bíróság határozatai valamennyi ügyben első fokon véglegessé váltak, tájékoztatott dr. Bajusz János, a Szekszárdi Törvényszék sajtótitkára.

Az egyik ügyben, miután a vádlott rájött, hogy nem sikerül az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényben előírt ötszáz választópolgár érvényes ajánlását összegyűjtenie, ezt jelezte a párt nevében őt telefonon megkereső, ismeretlen személyazonosságú férfinak.

A vádlottat aztán felkereste egy, az eljárás során ismeretlenül maradt férfi, aki körülbelül száz fénymásolt, ajánlásokat tartalmazó ívet adott át neki azzal, hogy az azokon szereplő neveket és adatokat másolja át saját ajánló­íveire. Az „ajánlók” aláírását saját maga odahamisította, majd az íveket aláírás-gyűjtőként is aláírta, és leadta a választási irodában. Hamarosan kiderült azonban, hogy a vádlott ajánlásokat nem gyűjtött, az íveken feltüntetettek az adataikat az országgyűlési választásokkal kapcsolatban nem bocsátották a vádlott rendelkezésére.

Egy másik ügy vádlottja ismeretlen módon folytatta az aláírásgyűjtést, majd az íveket, mint aláírásgyűjtő aláírta. Mint később kiderült, hogy a listákon olyan emberek adatai és hamisított aláírásai is szerepelnek, akik akkor már nem is voltak az élők sorában.

Egy harmadik, egyszerre két vádlottat is érintő ügyben az elsőrendű vádlott akart képviselő-jelöltként indulni. A másodrendű vádlott 2018 februárjában Dunaújvárosban, több párt nevében az országgyűlési választásokhoz kapcsolódóan aláírásgyűjtésre szervezett toborzást tartott. Arról tájékoztatta a megjelenteket, hogy a későbbiekben átadandó ajánlóíveken gyűjtött aláírások darabjaiért háromszáz forintot kapnak az érintett párttól.

Az elsőrendű vádlott aláírásgyűjtőnek jelentkezett, majd miután nem járt sikerrel, pár nap múlva üresen adta vissza azokat. A II. rendű vádlott arról tájékoztatta, hogy a képviselőjelöltek akár egymillió forintot is kaphatnak kampánycélokra. Közölte azt is, hogy csak az összeg felével kell elszámolnia, a többi az övé maradhat.

Nem sikerült azonban a gyűjtés, ezért a másodrendű vádlott által adott több ismeretlen eredetű, a nyomozás során elő nem került, kitöltött ajánlóívet a vádlott saját kezűleg átmásolta 74 ajánlóívre, majd az ajánlásokat a névtulajdonosok helyett jogosulatlanul aláírta. Ezen „ajánlások” között is szerepeltek elhunytak adatai.

A negyedik büntetőügyben jóformán csak a párt neve volt más, mint az előzőekben, de ebben is szerepeltek hamis aláírások, elhunytak adatai. Ez esetben azonban nem a vádlott, hanem az ő szerény körülmények között élő ismerőse vállalta, hogy indul jelöltként, és pénzért gyűjtögette is aláírásokat, majd egy idő után feladta. A vádlott saját kezűleg rögzítette más emberek adatait is, akikről tudta, hogy a pártnak ajánlást nem adtak.

Borítókép: Választás 2018-ban. Hiteles aláírások kellettek (volna) a szavazólapra kerüléshez