Két nyelvet beszéltek a diákok: a magyart és a barátságét

Szerbiából, Zentáról érkezett Eszes Kitti Paksra, hogy életében először részt vegyen a Határon túli magyar középiskolások táborában. Nevelője, Erna Kecsenovity ajánlotta figyelmébe a lehetőséget, amit ő – immár bizton tudja – szerencséjére meg is ragadott. Nagyon jól döntöttem – mondta lelkesen. Mint elmesélte, minél több napot töltöttek együtt, annál erősebb volt közöttük az a bizonyos láthatatlan kapocs. Szerinte nagyon jó volt, hogy „összehangolódó programokkal” nyitottak. A zentai gimnázium 17 éves diákja arról is mesélt, hogy Zentán nyolcvan százalék a magyar. Hogy mennyire ápolják a nyelvet, az személyfüggő. Akadnak, akik elhanyagolják, de számára evidens, hogy magyarul beszél, magyarul tanul.

A táborban – mint az elmúlt közel negyedszázad során mindig – szekciókban dolgoztak a diákok. Kitti a vers, dráma csoportban, de belekukkantott a zenecsoport munkájába is. Elárulta azt is, hogy különösen a szobatársaival nagyon összehangolódtak, hiszen egy nyelvet beszélnek. Pontosabban kettőt: a magyar mellett a barátságét. Kitti biztos abban, hogy visszatér még Paksra, a Cseresznyéskert Erdei Iskolai táborba. Gáspár-Barra Szilárd ezt már több alkalommal meg is tette, akárcsak fivére, Áron. – Édesanyánk halott róla, biztosan megtetszett neki a név, hogy olvasótábor – mesélte nevetve. Öt éve jött először, azóta visszajár. – Édesanyám azt mondta, sokkal többet voltam képes itt tanulni, mint félév alatt a suliban – jegyezte meg. Első évben Örkény István volt a téma, Szilárd a tábor végére „szerelmes lett” Örkénybe, hazatérve Dévára csak az ő egyperceseit olvasta. Az idei téma, a csoportokban folyó munka nagyon tetszett neki, mint mondta, cseppet sem zavarta, hogy nemcsak pihenéssel töltötték az időt, a határokat pedig igen könnyű volt átlépni, mert ez egy olyan tábor, ahol mindenki nagyon meg tud nyílni a másik felé. 

Ötödízben szervezte és vezette a tábort elejétől végig Gyulai István, a Csengey Dénes Kulturális Központ stábját és „fegyvertárát” maga mögött tudva. Mint elmondta, Arany János munkásságát dolgozták fel. Születése 200. évfordulója okán csak válogatni kellett a jobbnál jobb lehetőségek közül. A tábor idején tartott előadások közül dr. Rei­singer Jánosét és dr. Balázs Gézáét emelte ki, de tanulságos volt Nagy Géza Kiegyezésről tartott történelmi előadása is. – A jól bevált csapaton ne változtass elvet követjük, azaz néhány éve ugyanaz a kísérőtanári, szekcióvezetői gárda. Tudtuk ugyanazt a színvonalat hozni, meg tudtuk tartani az összes tervezett programot, az érdeklődők a tábor végén láthattak egy filmet, kezükbe vehettek egy újságot. Ezek mind a diákok munkái – összegezte a tábor vezetője. A táborában 33 diák volt idén, Galántáról, Viskről, Kézdivásárhelyről, Déváról, Temesvárról, Horgasról, Zentáról, Szabadkáról érkeztek, a csapathoz hárman csatlakoztak Paksról.

Az erdei iskolában töltött bő egy hétben a táborozók különböző előadásokat hallgattak, kirándultak, és több szekcióban vették górcső alá Arany János munkásságát. Vasárnap a zene-, vers- és prózamondó csoport nagy sikerű műsort adott a Jézus Szíve templomban valamint megkoszorúzták a Trianon emlékművet a Duna-parton. Másnap az ünnepélyes táborzárón a diákok ízelítőt adtak a tábor ideje alatt végzett szekciómunkákból. Bemutatkozott a zene-, vers- és prózamondó, valamint a drámacsoport. Bemutatták a tábor filmjét és a „Visszhang” című tábori újságot. A diákokat érkezésükkor Szabó Péter alpolgármester köszöntötte a támogató önkormányzat nevében, a záróesten a szervező Csengey Dénes Kulturális Központ igazgatója, Tell Edit mondott köszöntőt.