Nem viselte meg a tél a vérszívókat

[eweb-voting id="1084319"]

Hazánkban kullancsfertőzött területnek az számít, ahol minden ezredik kullancs hordozza az agyvelőgyulladás vírusát. Magyarországon magas rizikójú terület Zala, Somogy, Vas és Veszprém, a keleti országrészben pedig elsősorban Nógrád megye, illetve az Északi-középhegység.

A szakemberek úgy látják, évről évre egyre korábban ébrednek a kullancsok, sőt, egyes fajokkal akár a téli hónapokban is találkozhatunk, ráadásul hatékony irtószer sincs forgalomban ellenük.

– A kullancsok az idei télen nem voltak különösebb megpróbáltatásnak kitéve, mert igen enyhe volt az időjárás, ami kedvezett minden szabadban élő állat túlélési esélyeinek – mondta ifj. Száraz Zoltán, a bonyhádi Völgységi Nimród Vadásztársaság elnöke. – A kullancsok általában az avarban, fák kérgei alatt és a gyökérzet környékén telelnek, mert ott „melegebb” van. A februárban beköszöntött mínuszok jelentősen nem tizedelték meg a létszámukat, tekintettel arra, hogy nem tartott sokáig a hideg, csak egy-két éjszaka csökkent mínusz 10 Celsius-fok alá a hőmérséklet. Ahhoz, hogy a hideg elpusztítsa őket, a fagyott földben is közel mínusz 20 fok közeli hőmérsékletre lett volna szükség napokig.

Ma már szinte bárhol előfordulhatnak a kullancsok, a paraziták az első napsütéssel ébredezni kezdenek. Az erdős területeken kívül a városi parkokban és kertekben is jól érzik magukat.

– Kullanccsal bárhol találkozhatunk, nem feltétlen csak a szabadban – közölte a szekszárdi Kornél, aki mivel nagy természetfotós és természetjáró, sok időt tölt a szabadban bullterrier kutyájával. – Gemencbe ugyan tilos, és bármilyen más erdős területre is ajánlott pórázon kutyát vinni, de aki kedvencével indul a szabadba, a nap végén ne felejtse átvizsgálni, mert rájuk is veszélyt jelentenek. Célravezető tehát a megelőzés. Megfelelő minőségű nyakörvekkel, spraykészítményekkel valamint úgynevezett spot-on cseppek alkalmazásával hatékonyan védekezhetünk. A speciális, bőrön keresztül felszívódó szerek távol tartják a kullancsokat, sőt, bolhák és szúnyogok ellen is védelmet biztosítanak. Bár sajnos egyik készítmény sem nyújt százszázalékos védettséget.

– Az idei évben intenzívebb „támadásokra” lehet számítani, főleg tavasszal, de őszig bármikor találkozhatunk velük. Érdemes odafigyelni a megelőzésre megfelelő ruházattal, a legjobb védekezés azonban a védőoltás. Ez három injekcióból áll, tizennyolcezer forint az ára, háziorvos írja fel. Fontos megjegyezni, hogy amennyiben néhány órán belül eltávolítjuk a kullancsot csipesszel vagy cérnával úgy, hogy nem nyomjuk össze a testét, minimális a fertőzés esélye – tette hozzá Száraz Zoltán.

A kullancsok által okozott agyvelő és agyhártyagyulladás évente körülbelül hetven–nyolcvan magyart érint. A számok azért csalókák, mert a valós esetszám ennél jóval magasabb, hiszen orvoshoz általában csak azok kerülnek, akiknél kialakul a betegség központi idegrendszeri tünetekkel járó második fázisa is. Míg az első fázis nem specifikus tünetekkel, lázzal, izomfájdalommal járhat, a betegek egyharmadánál kialakuló második szakaszban súlyos tünetek jelentkeznek: tarkómerevség, magas láz, koordinációs zavarok, heves fejfájás, hányás, szédülés, eszméletvesztés. A Lyme-kórt hazánkban évente körülbelül ezernyolcszáz embernél diagnosztizálják.

Védettség a teljes oltási sorral

Aki még most megkezdi a kullancs elleni oltássorozatot, kilencvenöt százalék feletti védettséggel várhatja a kullancsszezont. A Lyme-kór ellen csak külsőleg lehet védekezni. A kullancsok által terjesztett agyvelő-, agyhártya- és gerincvelő gyulladás ellen viszont van védőoltás. Az alapimmunizálás három oltásból áll. Ha az első oltást beadatjuk márciusban, akkor rá egy hónapra jöhet a következő. Az oltássorozat harmadik része kilenc–tizenkét hónappal a második után szükséges. Ezt követően már csak ötévente egy emlékeztető oltásra van szükség a védettséghez. Az oltóanyag egyéves kortól adható, természetesen felső korhatár nincs, de tudni kell, nagyobb gyereknek (életkor és súlyfüggő a dolog) már a felnőtteknek való oltóanyagot kell beadni.