Leérik az eper, most kell gyorsan befőzni

Alig vártuk, hogy megjelenjenek a boltokban és a piacokon az első hazai gyümölcsök. Az eper jól indított, már május közepén lehetett vásárolni belőle, igaz, akkor kilójáért ezernégyszáz forintot is elkértek. Pár héttel később olcsóbb lesz, akkor érdemes befőzni, mondták a termelők, ez igaz is lett, hiszen hétszáz forintért lehet kapni belőle.

Most a cseresznye és a meggy ára húzós, hatszáz forinttól kilencszázötvenig terjedő skálán mozog a kilónkénti ár. A termelők azt mondták a szekszárdi piacon, hogy egyrészt kevés lett, másrészt azt is válogatni kell, hiszen az esőtől sok megrepedt. Általában kisgyermekes anyukák vásárolnak belőle harminc-negyven dekát, fél kilót.

Hazánkban összesen kétezer-nyolcszáz hektáron termesztenek cseresznyét, a jelentősebb termőterületek Pest (mintegy hatszáz hektár), Heves (ötszáz hektár) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (négyszázharminc hektár) megyékben vannak, de Tolna megyében is akad egy-egy nagyobb ültetvény, például Kisvejkén. A friss piaci étkezési cseresznye szedése munkaerő-igényes feladat, ami a munkaerőhiány miatt egyre nehezebb. A betakarított mennyiség nagyobb része a feldolgozóiparba kerül. Az utóbbi öt évben a cseresznyetermés tizenöt-húszezer tonna között mozgott, a tavaszi, nyár eleji időjárástól függően. Jellemzően virágzáskor a fagy, vagy a terméséréskor lehulló nagy mennyiségű csapadék okozhat kárt.

Kisvejkén az idén cseresznyéből gyenge mennyiségre számítanak, mondta Szénási Tibor, a termelőkből alapított szövetkezet elnöke.

Kiskereskedelmi mennyiséget tudnak csak kiszolgálni, mert a vártnak a fele termett az idén. Tőlük ötszáz-hatszáz forint körüli áron veszik át a kereskedők, akik erre teszik rá még a saját hasznukat. Szénási Tibor azt is elmondta, meggyből szép mennyiségre számítanak, de sárgabarackból kilencvenöt százalék körüli a fagykáruk, így ebből a gyümölcsből alig lesz termés. A korai fajták teljesen elfagytak, a középérésűek közül van néhány fa, melyen talán lesz gyümölcs.

Az eperszezonnak a jövő hét közepén vége lesz, mondta Bényi András, a faddi Venyige szövetkezet tagja. Ilyen korai kezdésre és szezonzárásra nem is emlékszik, tette hozzá, pedig idén ez a tizenkilencedik évük. A szokatlan meleg „összetolta” a fajtákat, így az átlagosnál tíz nappal rövidebb lett az érési időszak.

A boltokban már megjelent az importból származó sárgabarack, zömében Dél-Olaszországból. Dodozban, fél kilós csomagolásban, hatszáz forint körüli áron kínálják a világos- sárga színű, apró barackokat. A hazaira még két-három hetet várni kell. A legnagyobb fagykár a déli megyéket érintette, így várhatóan itt lesz a legdrágább a barack.

Az országban egy átlagos évben nyolcszáz-kilencszázezer tonna gyümölcs terem a terméktanács adatai szerint. Ehelyett az idén jó, ha a felét betakaríthatják a termelők. A kilencszázezer tonna gyümölcsből ötszázezer szokott lenni az alma, úgy tűnik, ezen a területen az idén nem lesz jelentős visszaesés. Az alma várhatóan jobb idei termése így javíthat a feldolgozók üzleti számain, de még nincs vége az évnek. Értékben azonban rendre a csonthéjas gyümölcs: a meggy, a kajszi, az őszibarack adja a gyümölcsszektor – tavaly mintegy nyolcvanhétmilliárd forint – termelési értékének nagyobbik felét.

Az otthon készített dzsem az igazi

A szekszárdi Kelemen Éva azért készít otthon minden évben dzsemet, befőttet, savanyúságot, mert így legalább tudja a család, hogy mit eszik, és még spórolni is lehet. Még a drágább alapanyagárak mellett is megéri a befőzés, állítja. Spórolni úgy tud, hogy a gyümölcsöt közvetlenül a termelőktől veszik. Nem kell hozzá nagy ismeretség, hiszen sokszor egymástól is hallják a háziasszonyok, hol vannak „szedd magad” akciók, vagy hol lehet közvetlenül a termelőtől vásárolni. – Meggyből, málnából, ribizliből nemcsak lekvár, de szörp is készül – mondta Éva, aki három gyermek édesanyja. – Igyekszek minimális tartósítószert használni, a befőtteket dunsztolom, azzal tartósítok. A két nagylányom is sokat segít, felcímkézzük, szépen díszítjük az üvegeket.