Az otthon védelmére érdemes áldozni

Az elmúlt hét viharai nemcsak fákat döntöttek, hanem a villámlás is több kárt okozott. Egy dombóvári háznak a kéményébe csapott villám, ami emiatt ledőlt és több helyen beszakította a tetőszerkezetet.

A szomszédos Somogy megyében, Kaposfőn szintén nagy riadalmat okozott a vihar, hiszen egy villám a helyi iskolához csapott le. – Volt egy hatalmas csattanás, és az egyik wifi-routernél fényjelenséget tapasztaltunk – nyilatkozta a Somogyi Hírlapnak Vörös Ottó igazgató. – A számítástechnikai teremből érkezett a hír, hogy a villám valószínűleg áthúzott a hálózatra és néhány gyermeknek zsibbadnak a végtagjai. Azonnal értesítettük a háziorvost, majd hívtuk a mentőket. Ezután megérkeztek a rendőrök és a tűzoltók is.

– Úgy tudjuk, a villámhárítóba csapott a villám, ám a számítástechnika-terem a közelében volt. Volt olyan diák, aki headsetet használt és a villámcsapás után fülét fájlalta, mások végtagzsibbadásra panaszkodtak – folytatta az igazgató. A mentők a helyszínen megvizsgálták a diákokat, akik nem szenvedtek súlyos sérülést, de a biztonság kedvéért tizenöt tanulót és egy felnőttet kórházba szállítottak. Szerencsére tűz sem ütött ki az épületben.

Számolni kell azzal, hogy a zivatarokat kísérő és kiszámíthatatlanul lecsapó villámok kárt tesznek az elektromos hálózatokban. Százszázalékos védelmet semmi sem nyújt, ám csökkenteni lehet a kockázatát annak, hogy a villám kárt tegyen az otthonokban – mondják a szakemberek.

A legrégebbi és legismertebb módszer a külső villámhárító rendszer, amely a közvetlen becsapódás, illetve tűz keletkezése ellen véd. Arra szolgál, hogy a villám ideális esetben a tetőre szerelt felfogórudakba csapjon bele, így a villámáram energiája a felfogóvezetékeken keresztül jut el a ház oldalán futó és a földeléssel összekötött levezetőhöz. A rendszer megtervezését és kiépítését azonban minden esetben szakemberre kell bízni.

A külső védelmet érdemes kiegészíteni a belső túlfeszültségvédelemmel, amelynek több fokozata létezik. Az „A” típusú túlfeszültségvédelmet, a szikraközöket az áramszolgáltató építi be, így ez minden esetben adott. A „B” típusú túlfeszültség-levezetőt a fogyasztásmérőhöz kell beszerelni, a „C” típusút az elosztóba, míg a „D” típusút közvetlenül a berendezés elé, a betáplálási oldalon. Ezeket rendszeresen ellenőrizni kell, de villámlás után mindenképpen, és ha villámcsapás érte az eszközt, akkor cserélni kell.

Elosztókat is lehet már kapni „D ” típusú belső túlfeszültségvédelemmel, így például, ha több készülék is onnan kapja az áramot, akkor azokat nem kell külön védelemmel ellátni, a távolabbi, más áramforrásra csatlakozó berendezéseket viszont igen. A védelmi eszközök költsége jóval kevesebb, mint egy korszerű televízióé, amelyet túlfeszültségvédelem nélkül könnyen tönkretehet a villámlás. A komplex külső és belső védelem a leghatékonyabb. Ott, ahol ez nincs, vihar idején érdemes kihúzni a fogyasztókat az erős- és a gyengeáramú csatlakozókból is.

Veszélyes viharban csónakázni, fürdeni

Ha szabadban éri vihar az embert, lehetőleg keressen védett, stabil helyet. Szélviharban jobb a fáktól, az épületektől távolabb haladni, nehogy a letört ágak, cserepek sérülést okozzanak. A járműveket, a sátrakat, a gyenge szerkezetű építményeket érdemes elhagyni, mert belülről nem érzékelhető a veszély, például egy fa rádőlése. Leszakadt villamos távvezetéket megközelíteni is életveszélyes, akárcsak csónakázni, fürdőzni a viharban – írják a katasztrófavédelem honlapján.

Ha villámlik, kerülni kell az antennák és a nagyobb fémszerkezetek közvetlen környezetét. Sík területen a legjobb, ha leguggol az ember összezárt a lábfejekkel, fejét lehajtva, és így várja meg a vihar elvonulását. A villám általában a térség legmagasabb pontjába csap bele, ezért nem ajánlott magányos fa alá húzódni.