A hagyományaik és értékeik megőrzése fontos a závodiaknak

A völgységi községbe 1718-ban érkezett meg a német telepesek első csoportja a hesseni Fulda környékéről. A 18-19. század fordulóján ők hozták létre a község építészeti arculatát, amelyet a széles ganggal, sok lakószobával rendelkező épületek jellemeznek.

Egyed Antal 19. századi író-helytörténész 1829-es összeírásában megemlítette, hogy abban az évben tizenhárman telepedtek le a faluban, ahol akkor még rácok is laktak. A tájegység falvait 1718 és 1725 között népesítették be elsősorban sváb származású németek.

A háromszázadik évfordulót augusztus 4-én ünnepelték misével, nemzetiségi kulturális programokkal – mondta Dávid Erzsébet, a német nemzetiségi önkormányzat elnöke. A misét dr. Udvardy György megyéspüspök celebrálta, majd felszentelte az évfordulóra készített emléktáblát, amelyet később helyeznek ki az emlékparkban található, az 1947-es kitelepítést idéző gránittábla mellé. A szentmisén a Nagymányoki Glück Auf! hagyományőrző kórus németül egyházi énekeket adott elő.

Kicsit már elszakadva a szakralitástól, a művelődési házban vidámabb hangvételű kulturális program kezdődött – tette hozzá a nemzetiségi önkormányzat vezetője. Csépai Anita a svábok népi kultúráját és etnikai sajátosságait ismertette. A mecseknádasdi Alte Kameraden Blaskapelle fúvószenekari bemutatóját hallgathatta meg a közönség, a programokkal párhuzamosan hagyományos ételeket lehetett kóstolni.

Gyerekek és felnőttek egyaránt élvezhették Figula Ede-Márk Sarolta: Hans Hoffmann Magyarországon című német-magyar zenés gyermekműsorát, csakúgy mint a fekedi Klumpenjäger tánccsoport műsorát. A német nemzetiségi nap este bállal zárult, a mintegy kétszáz vendéget a Hahner duó szórakoztatta. Dávid Erzsébet tájékoztatása szerint a mintegy háromszáz lakosú településen ma negyvenen vallják magukat német nemzetiségűnek.

Számos díjjal elismerték a munkát

A település máig megőrzött építészeti arculatát németajkú lakossága hozta létre a tizennyolcadik-tizenkilencedik század fordulóján. A községben több lakóház, gazdasági épület, kerítés, kápolna élvez védettséget.

Závodon 2002-től helyi rendelet védi a hagyományos épületeket, amelyeknek listáján több mint hatvan ingatlan – köztük lakóház, gazdasági épület, kerítés – szerepel. Az azóta eltelt másfél évtized alatt számos felújított ingatlan megérdemelné, hogy szintén védelem alá kerüljön. A közelmúltban uniós támogatással egy tradicionális sváb favázas épületet – fachwerk házat – is rekonstruáltak, amely ma bemutató házként látogatható.

A falu értékőrző munkáját 2003 óta több díjjal ismerték el, 2017-ben az ICOMOS – vagyis az UNESCO műemlékvédelmi világszervezetének – nemzeti bizottsága a sok évtizedes értékvédő programért Példaadó Műemlékgondozásért díjat adományozott a településnek.