Lenne igény biotermékekre, de kevesen vállalják előállításukat

– Kicsi gyermekként ismerkedtem meg a paraszti élettel – mondta Komáromi János nagydorogi biogazdálkodó. – Az édesapám ugyan géplakatosként kereste meg a családunk mindennapi kenyerét, azonban az édesanyám a háztartási munkák mellett, a családunk jobb megélhetése érdekében minden évben vállalt valami mezőgazdasági munkát is. Alig múltam hároméves, amikor már mentem vele a határba. A hatvanas évek elején még részt vehettem anyai nagyapám aratási munkáiban is. Akkor még nem ismerték a bio- és konvencionális gazdálkodási formákat. Voltak gazdaságok, amelyek már műtrágyáztak és permeteztek is a nagyobb hozamok érdekében, de inkább a természetes körülmények adta lehetőségek között folyt a mezőgazdálkodás.

– Mekkora területen gazdálkodik most?

– Jelenleg hatvan hektár szántóföldön gazdálkodom. A kárpótlás során a felmenőim által elszenvedett károk (államosított cséplőgép, tanya, szántóföldek és hadifogság) után járó kárpótlási jegyek reám eső részét felhasználva vásárolt, az édesanyámtól örökölt és a feleségem által örökölt részekből tevődik össze ez a terület. A feleségem nyugdíjba vonulás előtt álló pedagógus. Két leánygyermekem egyike, Virág építészmérnök, Lilla növénytermesztő mérnök és növényorvos, jelenleg a megyei növényvédő kamara elnöke.

– Hogyan kötött ki a biogazdálkodásnál?

– A rendszerváltás előtt azért, hogy saját otthont építhessek a családomnak, a munka mellett bérelt földön termeltem dohányt, dinnyét, macskagyökeret és kakukkfüvet. 1994-és 2009 között konvencionális gazdálkodást folytattam, közben tárolóhelyet, tisztítógépet és szárítót vásároltam. 2009-ben kezdtem el a biogazdálkodást gyakorolni négy másik gazdatársammal összefogva, akik velem együtt tagjai voltak a 2004-ben alakult Nagydorogi Gazdaszövetkezetnek. Azóta további két gazdatárs is csatlakozott hozzánk. A területeimen főként gabonaféléket, kölest, őszi búzát, tönkölybúzát, évelő rozsot, kukoricát, olajnapraforgót, olajtököt és lucernát termesztek. Az értékesíthetőségen túl figyelembe vettem az alkalmazható növényvédelmi és gyomszabályozási módszereket, a termelt növény gyomelnyomó és a betegségellenálló képességét is. Így esett a választásom az őszi búza esetében a Bánkúti 1201 nevű világhíres magyar fajtára, kukorica esetében a Mezőhegyesi Lófogú névvel jelölt, a múlt század első harmadában regisztrált fajtára, valamint barna kölesből a tápiószentmártoni fajtára. A többi növény esetében biomagot vagy csávázatlan konvencionális magot vásárolok a hazai kínálatból.

– A termesztett növényfajok és fajták kiválasztásánál igen fontos szempont a saját feldolgozás lehetősége, illetve a feldolgozott termékek eladhatósága. Ön hogyan birkózik meg ezzel?

– Nyolc évvel ezelőtt elkezdtem egy feldolgozóüzem létesítését pályázati támogatás segítségével. Az üzem idén tavasszal kezdte meg biotermelvényekből a saját termékek előállítását. A késedelmes indulásnak az oka, hogy a kifogástalan minőség eléréséhez rendszerbe kellett állítanom még – a feldolgozó gépeken túl – a legmodernebb technológiai színvonalat képviselő optikai válogatót és gravitációs szeparátort is. Ezek a gépek teszik lehetővé a tropánvázas alkaloidokat tartalmazó és egyéb gyommagvak maradéktalan eltávolítását. Az itt előállított termékek: teljes kiőrlésű őszi búzaliszt, tönkölybúzaliszt és barnakölesliszt, valamint hántolt köles, kölesliszt, kukoricadara, kukoricaliszt, tökmagliszt, tökmagolaj és tisztított tönkölybúzapelyva.

– Van-e jelene a biotermékeknek a hazai piacon?

– A biotermékek után egy felvilágosultabb réteg érdeklődik elsősorban. Az ő indokaik állnak legközelebb az én gondolatiságomhoz, hisz’ a biogazdálkodást, mint a környezetünk komplex védelmét tartják szem előtt. Ők azok, akiknek arra is van gondjuk, mennyi környezetterheléssel jár az intenzív növénytermesztés, ők azok, akik elgondolkodnak azon is, hogy a termőföldekre kiszórt kémiai anyagok milyen károkat okoznak a talajéletben. Jelentősen visszaszorítható lenne a globális felmelegedés üteme a mezőgazdasági tevékenységek extenzívvé válása esetén. A következő csoport, amely a bioélelmiszerek után érdeklődik, valamely betegségben, érzékenységben, vagy allergiában szenvedőkből áll. Részükről szükségszerű az egészségesebb bioélelmiszerek fogyasztása akkor is, ha azt nehezen tudják megfizetni. Természetesen közöttük is nagyon sokan felismerték már a környezetvédelmi szempontokat is.

Be kell tartani a szigorú szabályokat

Sokan kérdezik, hogy mitől bio a bio. Röviden összefoglalva a válasz annyi, hogy a vonatkozó jogszabályban rögzített feltételek betartása, a biogazdálkodásban engedélyezett növényvédelmi célú természetes alapanyagú vagy mikrobiológiai készítmények használata esetén valósul meg a biogazdálkodás. Amennyiben a feltételrendszer betartását és az engedélyezett szerek használatát valamelyik akkreditált ellenőrző szervezet ellenőrizte és tanúsítvány kiállításával igazolta, akkor tekinthető csak bioterméknek a termény. Ugyanakkor a biogazdának az előbbieken túl előnyben kell részesítenie azokat az eljárásokat, amelyek a környezet harmóniáját eredményezhetik.

Vágjon bele!

Aki ezután tervez biogazdálkodást, az vágjon bele, ha érez magában annyi alázatot, hogy képes folytatni a gazdálkodását a szabályok szigorú betartása mellett, mondta Komáromi János. A termelendő növények kiválasztását igen erősen befolyásolja a piac, de van néhány növény, amely biztonsággal értékesíthető bioterményként is.