Akinek kemény az élete, annak megerősödik a szíve és a hite is

Letette a kéményépítő szakvizsgát Dancs Róbert. Ez nem lenne egy eget verő hír, ha nem tennénk hozzá, hogy egy lelkipásztorról van szó. A bogyiszlói református gyülekezet vezetője 2014-ben került a faluba. Sokallta a nyolcvanezer forintot, amit munkadíjként akart kérni a kivitelező az új kazánházi kéményért, ezért úgy döntött, hogy inkább megoldja maga.

Rengeteg feladat várta idekerülésekor: fizikai és lelki építkezés. Ez utóbbi a nehezebb a mai Magyarországon, de már Kárpátalján is – ahonnan származik a harminchat éves lelkész – egyre kevesebb fiatal jár templomba. Tíz évvel ezelőtt még telt házas nyári táborokat szervezett szűkebb pátriájában. Mára ott is alig akad jelentkező.

– Olyan lelki nyitottság jellemezte akkoriban a kárpátaljai ifjúságot – meséli –, hogy tömegesen látogatták a programjainkat. A Kárpátaljai Református Ifjúsági Szervezetben önkénteskedtem, a feleségem volt az egyházkerületi ifjúsági lelkész. Három konferenciaközpontba vártuk a fiatalokat, háromszázötven helyre. Mindegyik zsúfolásig megtelt. Az egyikbe, Aklihegyre, százan fértek volna el, de százötvenen érkeztek. Mondtam nekik: srácok, legalább harminc embert kénytelenek leszünk hazaküldeni. Azt kérték: tiszteletes úr, elalszunk a betonon, csak hadd maradjunk!

Mezőkaszonyban nőtt fel, ahol nagy volt a jövés-menés a történelmi idők során.

A dédszülei még Nagy-Magyarországon születtek, a nagyszülei Csehszlovákiában, a szülei sokáig szovjet állampolgárok voltak, ő is annak született, de egy napon, 1991-ben arra ébredt, hogy ukrán lett. Miközben ki sem mozdult a család a faluból.

– A Szovjetunió szétesését követően nagy volt a szegénység Kárpátalján – emlékszik vissza. – Sokan átjöttek Magyarországra dolgozni, tanulni. Én 2000-ben kerültem a Sárospataki Református Teológiai Akadémiára. Segédlelkész 2005-ben lettem, nagypapi vizsgát 2006-ban tettem. Közben három évet szolgáltam az ottani börtönben, és elvégeztem egy börtönpasztorációs képzést. Közel áll a szívemhez a börtön, a fogvatartottak lelki istápolása szép feladat.

Szintén lelkész feleségével egy évet Szerencsen, egy évet Miskolcon szolgált Dancs Róbert. Aztán visszamentek Kárpátaljára a munkácsi, illetve a beregszászi gyülekezethez, és ott is maradtak 2007-től 2014-ig. Azt követően költöztek Bogyiszlóra, ahol a korábbi református lelkipásztor, Suhai Lajos nyugdíjba vonult. Eljövetelük oka tulajdonképpen a gyermekáldás hiánya volt.

– Csak a házasságunk kilencedik évében született meg Ábel – mondja. – Előtte végigcsináltunk két sikertelen, másfél-másfél hónapos lombikbébiprogramot, Kárpátaljáról átjárva Debrecenbe. Nem volt könnyű. Hajnali háromnegyed négykor indulni, az ukrán-magyar határon átvergődni, nyolcra odaérni az orvoshoz, vérvétel, konzultáció, aztán uzsgyi haza. Úgy döntöttünk, hogy ennél nyugodtabb körülmények között vágunk bele a következőbe. Azonban már a beregszászi szolgálatom idején imádkozni kezdtünk azért a bibliaórásokkal, hogy a meddő pároknak legyen gyerekük. És ez olyan eredményes volt, hogy három ilyen párt is megajándékozott utóddal az Úristen. Akkor én már elígérkeztem Bogyiszlóra, úgyhogy a mi fiunk végül itt született meg.

Fiatalos lendülettel kezdett új szolgálati helyén a parókia felújításba és a lelki programok szervezésébe Dancs Róbert. Kitárta a templom ajtaját, tanúságtevőket hívott meg. Még a miniszterelnök fia, Orbán Gáspár is prédikált itt egy alkalommal, aki az új ifjúsági keresztény mozgalom, a Felház egyik vezetője. Spanyolok, dél-koreaiak is jártak a faluban bibliaszemináriumon, igehirdetésen, konferencián, passiójátékot előadva. Mégsem tapasztalható előrelépés a hitéletben.

– Az egész fejlett világ problémája – hangsúlyozza –, hogy nincs fogadókészség az evangéliumra. Nincsenek új megtérők, a gyülekezeten kívüliek nem szólíthatók meg. Nincsen Isten utáni vágy. Az az „erkölcsiség”, amit az élet diktál, borzalmasan messze esik a Krisztus-követéstől. Persze érzik, hogy valami hiányzik, de a könnyebb utat választják: a testi-lelki egészséget, megnyugvást, békét keresve, a varázslások, szeánszok, ezotéria irányába nyitnak. Lelkészi munkám korábbi szakaszában sokkal több áldást tapasztaltam, mint manapság. Akkor, a börtönben is voltak megtérők. És vállalták, hogy gyalázzák őket a társaik, ha Bibliát látnak a kezükben.

A mai fiatalok jólétben nőnek fel; nincs mit kérniük Istentől. Én olyan iskolába jártam, ahol sokszor volt áramszünet a kilencvenes években, sokszor nem volt fűtés. Látszott a lehelet az osztályteremben, kabátban ültünk, kesztyűben írtunk, gyertya és petróleumlámpa mellett készítettük el a házi feladatot. Akinek kemény az élete, annak megerősödik a szíve, könnyebben bírja a terheket, nyitott a mások problémái iránt és tiszteli Istent.

Lelkészkarácsony

Dancs Róbert 2014-től Bogyiszló református lelkipásztora. Sok változás történt ez idő alatt a gyülekezet életében. Talán a legfontosabb, hogy ingyenessé vált a keresztelés, az esketés és a temetés. A tiszteletes számára a karácsony előtti időszak a leghúzósabb. Ráadásul ő nem elégszik meg a kötelező szertartások lebonyolításával. Szervez más programokat is. Az idén például meghívta a faddi Boróka együttest, és várhatóan jön Bogyiszlóra egy dél-koreai gitáros is, koncertet tartani. A gyerekeket is fel kell készíteni az ünnepi műsorra. Bár e téren már voltak rossz tapasztalatai. Előfordult, hogy egyik-másik szereplő nem ment el az előadásra.

Aztán, ha minden szépen lezajlott, és a szenteste megtartott istentisztelet után bezárta a templomajtót, jut ideje a családjával való meghitt együttlétre is. Olyankor leülnek a fenyőjük mellé, karácsonyi énekeket énekelnek, és idézik a Jézus születésével kapcsolatos szakaszt a Szentírásból. Másnap persze folytatódik a gyülekezeti közös ünneplés istentisztelettel, úrvacsorával.