nyilvántartás

2019.05.15. 11:30

Naprakész az ingatlanok nyilvántartása

Tavaly több mint ötezer-hétszáz termőföld cserélt gazdát megyénkben. Lakásból, nyaralóból, pincéből valamivel kevesebb, de ezen a területen is ötezernél több a tulajdonos csere. Élénk tehát a piac, és úgy tűnik, a termőföldekhez egyre nehezebb hozzájutni és egyre nagyobb értéket képviselnek. A földhivataloknál igyekeznek naprakészek lenni.

Mauthner Ilona

A tavalyi évben megyénkben 5788 termőföld tulajdonjogának bejegyzésére irányuló kérelmet vezettek át, ami az ingatlan-nyilvántartásban mintegy 7415 földrészletet érintett. Ezek összterülete hozzávetőlegesen 12 420 hektár, tájékoztatta lapunkat a megyei kormányhivatal sajtóosztálya. Az 5788 tulajdonjog bejegyzési kérelem benyújtását hozzávetőlegesen háromezer egyszáz esetben előzte meg a tulajdonszerzés hatósági jóváhagyására irányuló eljárás, melyet a megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztályának Földhivatali Osztálya (a korábbi megyei földhivatal) folytatott le. A gazdát cserélt földek döntő többsége – közel nyolcvan százaléka – szántó művelési ágú, ezen kívül a szőlő, erdő, legelő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott földek forgalma is népszerű.

Sok embert érint az osztatlan közösben lévő földek kimérése. A kormányhivataltól megtudtuk, a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdonban álló azon földrészletek száma megyénkben, melyek az államilag finanszírozott Osztatlan Közös Tulajdon Megszüntetése projekt keretében lesznek megosztva, meghaladja a 2300-at, az érintett tulajdonosok száma pedig huszonhétezer felett van. Az említett projekt a Dombóvári és a Bonyhádi járásban összesen négyszázhetvennégy földrészlet megosztásával zárult. Jelenleg a szekszárdi és tolnai járásban folynak a megosztások mintegy négyszázhetvenöt ingatlant illetően, melyből háromszázhetvenkilenc földrészlet megosztása már megtörtént, a maradék még folyamatban van. A projekt hatodik üteme épp most lépett az előkészítő fázisba, ez Tolna megyében a Tamási járást jelenti, mintegy hatszázkilencvenhét megosztandó földrészlettel. Az utolsó ütemben természetesen a Paksi járáshoz tartozó földrészletek is sorra kerülnek.

A múlt évben a termőföldnek nem minősülő ingatlanok (lakás, lakóház, nyaraló, telek) vonatkozásában 5073 tulajdonjogi kérelem került átvezetésre a járási hivatalok földhivatali osztályai által az ingatlan-nyilvántartásban.

A földhivatali osztályok által vezetett ingatlan-nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül, a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja, azokat valódinak kell főszabályként elfogadni. Ha valamely jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek, vagy ha valamely tényt oda feljegyeztek, senki nem hivatkozhat arra, hogy azok fennállásáról nem tudott. Az ingatlanok esetében a tulajdonjog nem az adásvételi szerződés megkötésével jön létre, hanem az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel keletkezik. Az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonjogszerzés meglehetősen ritka, de azért létezik (ilyen az elbirtoklás, öröklés). Mindezek alapján az ingatlan-nyilvántartás annyira naprakész, amennyire csak lehet.

Ügyvéd is kell

Olvasóink gyakran kérdezik, kötelező-e ügyvédet fogadni. A válasz röviden: igen.

Ingatlan adásvételi szerződést ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokirati formában lehet kötni, emellett lehetőség van a közjegyző általi szerződéskötésre is, ilyenkor közokirati formában jön létre az adásvételi szerződés. Ingatlan vásárlása főszabályként illetékköteles, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény vonatkozó rendelkezései értelmében a vevőnek a vételár négy százalékának megfelelő összegű visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. Van lehetőség illetékkedvezmény (harmincöt éven aluli első lakásvásárlónak két százalékos illeték, valamint részletfizetési lehetőség), illetve bizonyos esetekben pedig illetékmentesség (termőföldek vonatkozásában) igénybevételére is.

Az illeték kiszabásáról a tulajdonjog bejegyzését követően az adóhivatal határoz. Ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódik, hogy az ingatlan eladójának (ha a szerzést követő 5 éven belül értékesít) személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége keletkezik.

 

Ezek is érdekelhetik