holokauszt megemlékezés

2020.07.05. 20:00

Emlékezni kell, hogy ne ismétlődhessen meg a népirtás

Közös megemlékezést tartott a holokauszt 76. évfordulója alkalmából a Szekszárdi Izraelita Hitközség és szekszárdi önkormányzat vasárnap a szekszárdi izraelita temetőben.

Foray Nándor

Fotó: Mártonfai Dénes

Ezeket a rendezvényeket nem elrettentésül szánják, hanem azért csinálják, hogy emlékeztessenek a történelmi csapásra, és elősegítsék, hogy még egy ilyen népirtás, tömegirtás semmilyen jogcímre hivatkozással ne történhessen meg, se etnikai, se politikai alapon, hangsúlyozta a Szekszárdi Izraelita Hitközség elnöke, Friedmann Tamás.

Úgy látja, a jelenlegi magyarországi oktatás kevéssé foglalkozik a holokauszttal, a mai fiatalság jelentős része csak nagyon minimális ismerettel rendelkezik a hatszázezer magyar zsidót elpusztító tragédiáról.

Petrovics Péter rabbi rámutatott: olyan világban élünk, ahol egyesek szerint bagatell dolog a hatszázezer magyar zsidó elpusztítása. Egyesek úgy gondolják, nem kell semmit tenni a gonoszság ellen, hiszen ez a demokrácia, a szólásszabadság. De akik ezt mondják, valójában nem tudják, mi a demokrácia. Akik azt mondják, némán, szavak és tettek nélkül kell tűrnünk, bármi is történjen, álljanak egy holokauszt-túlélő elé, és kérdezzék meg tőle, hol vannak a szülei, a testvérei, a barátai, az osztálytársai. Kérdezzék meg tőlük, hogyan kezdődött annak idején. Mert akik túlélték, azok közül sokan mondják, egy furcsa érzést éreznek, melyet úgy nevezünk: déjá vu, és ez a francia kifejezés azt jelenti, hogy már láttam, már tapasztaltam.

Friedmann Tamás, a Szekszárdi Izraelita Hitközség elnöke kitért a Tolna megyei zsidóság történetére is. Már több mint két és fél évszázaddal ezelőtt is éltek itt zsidók. Létszámuk Bonyhádon és Pakson nagyobb volt, mint Szekszárdon, Bonyhádon két zsinagóga is állt. Szekszárdon és környékén a holokauszt előtt mintegy hatszázan voltak. Beilleszkedtek, számos szakmát képviseltek. Zsidóként akartak magyarok lenni és magyarként zsidók. 1941-től folyamatosan törvényekkel sújtották őket. Öt százalékuk ha hazatért a deportálás után. Friedmann Tamás a fennmaradt szekszárdi zsidóságot a maradékok maradékának nevezi.

Végül emlékkövet helyeztek el a holokauszt áldozatainak emléktáblájánál a temető ravatalozó helyiségében.

A gonoszság él

Szekszárd alpolgármestere, Gyurkovics János is beszédet mondott a megemlékezésen. A történelmi emlékekből azt a tanulságot szűrte le: nincs az a nyugalom, valós vagy látszólagos békesség, amely garantálni tudná, hogy többé nem kaphatnak lábra aberrált eszmék, mert a gonoszság, a pusztító szándék bármikor itt járhat közöttünk. Felelősséggel tartozunk az iránt, hogy többé ne történhessen meg, ami 76 évvel ezelőtt Szekszárdon is végbement.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában