2020.08.18. 17:30
Nemzetiségi napot, virágszentelést tartottak Aparhanton
Második alkalommal rendezett az Aparhanti Német Nemzetiségi Önkormányzat nemzetiségi napot és benne virágszenteléssel egybekötött szentmisét.
20200816 Aparhant Aparhanton Szent misével összekötött Nemzetiségi Napot tartottak. fotó_Makovics Kornél
Fotó: Makovics Kornél
Mint az vasárnap délután a település római katolikus templomában elhangzott, az aparhantiak szeretnének hagyományt teremteni a különböző nemzetiségek békés egymás mellett élését is jelképező eseményből. Egyúttal fontosnak tartják, hogy a népcsoportok megőrizzék kultúrájukból eredő különbözőségeiket, hiszen gyökerek nélkül nem lehet növekedni, a hagyományok eredője pedig a múltban van.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára nyitotta meg a programot, amelyet, mint mondta, a Nagyboldogasszony ünnepéhez legközelebb eső vasárnapra szervezett a nemzetiségi önkormányzat. Beszélt arról, hogy Aparhant, úgy, mint a Völgység településeinek javarésze, már háromszáz éve többnemzetiségű. Mivel a Rákóczi szabadságharc és a török dúlás után be kellett népesíteni ezt a területet is, lakókat más országokból kellett hívni. Az első német telepesek 1712-ben érkeztek Magyarországra, Aparhantra 1726-ban.
A svábok mindig kitartottak az ország mellett, magyar katonaként védték a hazát a szabadságharcban és az első, valamint a második világháborúban. 1945 januárjában viszont fél évvel azután, hogy a völgységi zsidókat elhurcolták, a németek következtek, őket málenkij robotra vitték. Ezzel párhuzamosan székelyeket, erdélyieket majd felvidékieket telepítettek be a sváb településekre. A Völgységben ma is e három népcsoport él, eleinte kényszerűségből, ma barátságból. Az államtitkár elmondta, köszönhetően a vegyes házasságoknak, megjelent a többes identitás.
Nemzetiségi napot, virágszentelést tartottak Aparhanton
Potápi Árpád hangsúlyozta, hogy a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy a velünk élő népek gyakorolhassák kultúrájukat. 2020 a Nemzeti összetartozás éve, sajnos azonban nem lehet az eseményekre határon túli vendégeket hívni. Potápi Árpád János azt kérte az aparhantaiktól, gondoljanak a Németországban élő rokonokra, a bukovinai székelyekre, a délvidékiekre és minden velünk élő nemzetiségre.
A mise és virágszentelés után a templom előtti téren szeretet-vendéglátás volt zenével, amelyen gyümölcsöt kalácsot, rétest és sós süteményeket kínáltak.