Járványhelyzetben is elsődleges szempont a gyermekek érdeke

A kapcsolattartás minden esetben a gyerekek joga. A gyereknek joga van mindkét szülővel (és más hozzátartozóival) kapcsolatot tartani, és joga van ahhoz is, hogy szülei minden lehetséges támogatást megadjanak számára ehhez, áll a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány közleményében. Ez az egyszerű és tiszta szabály sokszor sajnos nem tud jól érvényesülni, akkor sem, ha éppen nincsen járványhelyzet. A szülők a bírósági ítélettől vagy gyámhatósági határozattól közös megegyezéssel bármikor eltérhetnek.

A gyerek érdekeit elsősorban az szolgálja a jelenlegi járványhelyzetben is, ha a szülei meg tudnak egyezni a kapcsolattartás közös átalakításában az aktualitásoknak megfelelően. Aki szeretné felelős szülőként végigcsinálni ezt a jelenlegi embert próbáló időszakot, úgy, hogy közben a gyerek legfőbb érdekét tartja szem előtt, annak érdemes végigolvasnia az alábbi néhány gondolatot. Azokat a lényeges szempontokat, amelyek a felelős szülők számára fontosak lehetnek, amikor megállapodást kötnek arról, hogyan alakuljon át most, ebben a helyzetben a kapcsolattartás a gyerek érdekében.

A kapcsolattartásnak biztonságosnak kell lennie. Ha csak tömegközlekedéssel megoldható a gyerek utaztatása, akkor be kell tartani a másfél méteres távolságot a többi utastól (ide nem értve a gyereket kísérő, vele egy háztartásban élő szülőt). Illetve a kapcsolattartás idején is be kell tartani a járványügyi szabályokat és előírásokat. További fontos szempont, hogy a kapcsolattartásra jogosult szülő vagy gyermek fizikailag el tudjon jutni a kapcsolattartás helyszínére (és onnan vissza a lakóhelyére), az érintett település a járványügyi helyzetre tekintettel megközelíthető legyen.

Ha a gyerek utaztatása biztonsággal nem megoldható, ha tartós betegsége, egészségügyi állapota vagy más ok (például egy háztartásban élő idős hozzátartozó egészségi állapota) miatt indokolt, hogy a gyerek önkéntes házi karanténban legyen, vagy ha a külön élő szülővel való kapcsolattartás bármilyen ok (esetleg fertőzésnek különösen kitett munkakör) miatt a gyerek egészségét veszélyeztetheti, indokolt lehet a találkozások elmaradása a járványügyi helyzet idejére.

Ezekben az esetekben kiemelten fontos, hogy a szülők előzetesen, írásban jelezzék egymás felé a kapcsolattartás elmaradásának indokát, valamint biztosítsák az alkalmak pótlását. Addig pedig a gondozó szülő ajánlja fel a nem személyes kapcsolattartási lehetőségeket. Amennyiben a fentiekben felsorolt esetek egyike sem áll fenn, és az ügy egyedi körülményei sem indokolják a találkozások elmaradását, a gondozó szülőnek „felróható” lehet a kapcsolattartás akadályozása.

Országos probléma a gyermekek külön élő szülőkkel való kapcsolattartása a járványhelyzetben, erősítette meg Kitanics Márk szekszárdi igazságügyi pszichológus szakértő. Ugyan a nagyszülők is kérhetnek láthatást a gyerek részéről, ez az idősek járvány­ügyi veszélyeztetettsége miatt olykor nem valósul meg. Visszaélési lehetőséget kínál a kijárási tilalom: az egyik szülő hivatkozhat például arra, hogy a másik vidéki, és a gyermek nem érne vissza este nyolc óráig. Adott esetben hiába nem kell bejárnia az iskolába, a külön élő szülőt sincs módja látogatni.

Már nem a gyámhivatal, hanem a bíróság jár el a kapcsolattartási ügyekben

Változtak a jogszabályok az idei év márciusától, így már nem a gyámhivatal, hanem a bíróság jár el a kapcsolattartás akadályozásával összefüggő ügyekben. Ha a kapcsolattartásban korlátozott fél a kapcsolattartás elmaradásától számítva harminc napon belül bírósághoz fordul, és a bíróság megállapítja, hogy a gondozó szülőnek felróható a kapcsolattartás elmaradása, akkor első körben pótlást fog elrendelni, ezt követően pedig bírságolhat is, amennyiben újra előfordul a korlátozás.

Még nincs iránymutatás a bíróságok részéről, hogy mit fognak „felróhatónak” minősíteni a kapcsolattartás elmaradása esetén. Jelenleg a szülőnek kell végiggondolnia, a fentiekben felsorolt szempontok mentén, hogy miért tartja fontosnak, biztonságosabbnak, ha nincs személyes találkozása a gyereknek a külön élő szülővel. Gyermekjogi szempontból az a fontos, hogy a gyerek értse a kialakult helyzetet, életkorának megfelelően véleményt nyilváníthasson, és ne legyen „elzárva” a másik szülőtől.

Borítóképünk illusztráció.