A bérfőzdék sem bánják, hogy a pálinkafőzés adómentes lett

Január 1-től változtak a pálinkafőzés szabályai. A változások azonban nem befolyásolják a párlatkészítés két eddig is megszokott módját, tehát pálinkát továbbra is magánfőzéssel vagy bérfőzetéssel lehet előállítani. A magánfőző személyes fogyasztásra maga állítja elő a párlatot saját gyümölcsből, és legfeljebb száz liter űrtartalmú saját pálinkafőzőt használhat. Újdonság, hogy a magánfőzés adómentessé vált, de a főzhető mennyiség – 86 liter – nem változott.

Mauthner Ilona

Forrás: Shutterstock

Fotó: Shutterstock

Rég volt olyan év, mint a tavalyi, hiszen alig termett gyümölcs, melyből pálinkát lehetett volna főzetni. Kajszibarackból kevés termett a megyében, ráadásul meggyből és szilvából is kisebb volt a szokottnál a termés. Mindez megnehezítette a pálinkafőzdék tavalyi szezonkezdését.

Ebben a helyzetben az egyetlen biztató hír, hogy januártól legalább a főzetéshez kapcsolódó adót eltörölték. Ez azt jelenti, hogy a bérfőzetéssel szeszfőzdében előállított pálinka után a bérfőzetőnek januártól évente 50 liter mennyiségig nem kell adót fizetnie, az 50 litert meghaladó vagy a nem adóraktárnak értékesítésre szánt mennyiségre az adó hektoliterenként 333.385 forint. Az ötven literes mennyiség alatt 43 hektoliterfok alkoholterméket kell érteni, amely például 86 liter ötven térfogatszázalék alkoholtartalmú párlatnak feleltethető meg.

Nagy Attila, a harci székhelyű Brill Pálinkaház Kft. tulajdonosa szerint nem kell tartaniuk a bérfőzdéknek attól, hogy ez rontaná a forgalmukat. Sőt, még több megrendelést is jelenthet. Egyszer már volt ilyen, 2010-től négy évig adómentesen lehetett pálinkát főzetni, mondta Nagy Attila. Akkor érdekes módon többen vették igénybe a bérfőzetést is.

Nyilván számolni kell azzal is, hogy többen fognak otthon, a saját gyümölcsükből pálinkát készíteni, hogy ez milyen hatással lesz majd a hazai pálinkapiacra azt még nem lehet megmondani. Azok az emberek, akik eddig megvették, de ezt követően maguk készítik el a pálinkájukat, kiesnek a vásárlói körből. Nagy Attila úgy gondolja, aki igényes, minőségi pálinkát szeretne fogyasztani, az továbbra is megvásárolja.

Deák Péter dombóvári kistermelő, fél hektár vegyes gyümölcsöse és kevés szőlője van. Mint mondta, az elmúlt években is főzött saját készítésű pálinkát a lehullott gyümölcsből.

– Utánanéztem, hogy mik a teendőim, a párlatadójegy megszűnt ugyan, de a pálinkafőzés előtt az adóhivatalnak egy nyomtatványon be kell küldeni az adataimat – név, lakcím, adóazonosító – és a főzni kívánt pálinka mennyiségét, literben. Ez nem bonyolult feladat. Egyébként csak saját fogyasztásra készítek párlatot, egyszerűen azért, mert sajnálnám, hogy a lehullott gyümölcs kárba veszne.

Kiss Balázsnak Tamási határában van két hektárnyi barackosa, ő is összegyűjtötte a nem piacképes gyümölcsöt, és bérfőzdében készíttetett belőle eddig is pálinkát. Így lesz ez a jövőben is, mondta, nem bajlódik vele, jó minőséget a profik tudnak csinálni, ugyanakkor örül annak, hogy 850 forinttal olcsóbb lesz az idén, ennyi volt ugyanis literenként az adó.

Krizl Edit, okleveles pálinkamester, a Pálinka Nemzeti Tanács Oktatási Bizottságának vezetője elmondta, az adómentesség jó hatással van a kereskedelmi főzdékre. Egyrészről nagyon örülnek neki. Ma már a kereskedelmi főzdék közel kilencvenkilenc százaléka bérfőzési tevékenységet is folytat. Visszatér a néhány évvel ezelőtt megszűnt rendszer, így visszakapják azokat a bérfőzetőket, akik eddig magánfőző ismerősükkel készíttették el a saját fogyasztásra szánt párlatukat az árkülönbség miatt. A főzdéknek így újra tervezhető, kiszámítható bevételük lesz. Másrészről tovább nő az árkülönbözet a palackos, zárjegyes, adózott termékek és a bérfőzdében elkészült párlatok között. Ezért várhatóan a kereskedelmi pálinkák eladása tovább fog csökkenni.

A kereskedelmi főzdéknek azonban most nem ez a legnagyobb gondjuk, mondta Krizl Edit. A járvány miatt megbénult a kereskedelmi értékesítés. Az előző évihez képest a főzdék átlagosan a forgalmuk 60–70 százalékát veszítették el.

Cukor nem kell a cefrébe, az csak rontja a pálinka minőségét
A jó pálinka kellemes illatú és ízű, az adott gyümölcsre jellemző aromákkal, idegen zavaró hatások nélkül, mondta Nagy Attila. A legfontosabb az érett, egészséges gyümölcs, semmiképpen se tegyünk a cefrébe sáros, rothadt alapanyagot. Cukor hozzáadása a cefréhez tilos, csak a minőséget rontanánk vele. A feldolgozás legyen gyors és higiénikus. A legtöbb gyümölcsnél a magok, fás, száraz részek, kocsányok nem valók a cefrébe. Kellemetlen savanykás, kesernyés ízükkel rontják a minőséget. Óvakodjunk a cefrézésnél az oxidációtól, amely az erjedés során káros folyamatokat indukál, az erjedés végén pedig teret enged az ecetsav baktériumok elszaporodásának. A gyümölcsfajta megválasztása, a termőtáj adottsága, az évjárat hatása mind befolyásolják a minőséget. A legkisebb hiba a feldolgozásnál a desztillációnál ront a késztermék minőségén. Ha rossz az elválasztás, nem megfelelő gonddal választjuk el az elő- és utópárlatot, az bizony nagyban befolyásolja az élvezeti értéket.