A lelkiség érinti meg az embert, a tudomány önmagában nem térít

– Az ország másik végéből, Nyíregyházáról került ide, ahol plébános és egyházmegyei helynök volt. Mik az első benyomásai?

– Az ismerkedés útján vagyok, szó szerint – mondta Felföldi László püspök –, rengeteget utazom ezekben a napokban, hetekben. Először a paptestvérekkel találkozom, közben azért a hívekkel is, ha részt tudok venni egy-egy szentmisén, s aztán a hit­oktatókkal, az egyházközségi munkatársakkal szeretnék közvetlen megbeszéléseket folytatni.

– Milyen állapotban vette át az egyházmegyét? Nyíregyházán arról volt híres, hogy építkezik, a szó fizikai és lelki értelmében egyaránt. Vonzza a híveket, miközben máshol csökken a templomba járók száma, önnél számottevő gyarapodás következett be, úgyhogy célszerű volt létrehozni egy új plébániát. Itt mi a helyzet?

– Még csak a felszínt látom. Építkezés csak a megfelelő előkészület után kezdődhet. A konkrét, személyes találkozások során fogom megtudni, hogy kiben milyen adottságok, milyen talentumok vannak, és milyen irányban gondolkodhatunk, léphetünk együtt tovább. Az egyházmegye pasztorális munkájának alapja az egyházközség. Szükséges, hogy legyenek nagy egyházmegyei rendezvények majd a járvány után, de a lényegi dolgok az egyházközségekben és a családokban történnek. Ezt kell szem előtt tartanunk!

– A pécsi egyházmegyében több mint egy évig nem volt püspök. A pápa állítólag olyan embert keresett, aki kinn mozog a hívek között, gyakorlatias, és nem egy elméleti, teológus alkat. Ön is ilyen gyakorlatias munkatársakat szeretne látni maga körül?

– Mindenkire szükség van. Fontos, hogy legyenek nagyon okos papjaink, akiket a teológiai, jogi, filozófiai területeken elismertség övez, és fontos a spiritualitás is. Hisz a tudomány önmagában nem térít meg, a lelkiség az, ami megérinti az embereket. Tehát ez is, az is lényeges, és együttvéve adják a Pécsi Egyházmegye, a papi közösség erejét és gazdagságát.

– Ejtsünk szót az oktatásról is! Tolnán katolikus óvoda létesítését tervezik, viszont az általános iskola megszűnt, mert kevés volt a gyerek. Sokfelé vannak felújítások, bővítések az egyházmegyében. Mi várható az egyházi fenntartású oktatási intézmények háza táján?

– A már működők továbbműködtetéséért, az elkezdett beruházások befejezéséért mindent meg fogok tenni. Az esetleges bővítéshez még nem vagyok elég információ birtokában. Az biztos, hogy azt nagyon alaposan át kell gondolni: valóságos igény van-e rá. Egy új intézmény hozzáad-e valamit az ott élő családok, közösségek életéhez, és az egyházmegye elbírja-e a fenntartást? Több terhet semmire és senkire nem szabad pakolni, mint amennyit elbír.

– Az itt szolgáló papok mozgatásán, áthelyezésén gondolkodik?

– Úgy érzem, hogy körülbelül két év kell ahhoz, hogy mindent átlássak, mindenkit megismerjek. Felelős döntéseket csak azt követően hozhatok. Persze, ha valaki nagyon szeretne elkerülni onnan, ahol van, arról beszélhetünk. De amíg nem látom világosan az erővonalakat, az élethelyzeteket és a lehetőségeket, addig semmin nem akarok változtatni.

Felföldi László II. János Pál pápával is találkozott

Ferenc pápa 2020. november 18-án nevezte ki pécsi püspökké Felföldi Lászlót. Szentelésére 2021. január 6-án került sor a pécsi székesegyházban. Korábban a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye általános helynöke, az Egyházmegyei Lelkipásztori Intézet vezetője volt, s emellett nyíregyházi plébánosként működött.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Geszteréden született 1961-ben. Kecskeméten érettségizett a piaristáknál, majd elektroműszerészi végzettséget szerzett Nyíregyházán. Ezt követően Egerben végzett filozófiai és teológiai tanulmányokat. Pappá 1986-ban szentelték. Akkor fiatal paptársaival ellátogatott Rómába, és II. János Pál pápával is találkozott.

Északkelet-Magyarországon sokan ismerik és tisztelik. Megkapta a Debreceni Pro Urbe-díjat (2013), és szülőfalujában 2016-ban díszpolgárrá avatták. Püspöki jelmondata: „Megismertük a szeretetet!”.

Borítóképünkön: Fiatal papként találkozott II. János Pál pápával 1986-ban Rómában