Tilos az avar és kerti hulladékok égetése

A kormányrendelet levegőtisztaság-védelmi bírsággal fenyegeti azokat, akik mégis égetnének: akár százezer forintra is büntetik, aki engedély nélkül nyílt téren gyújtja meg az avart, kerti hulladékot.

A rendeleti tiltásnak megvan a maga jelentősége. Ugyanis egy átlagos, száz kiló kertihulladék-kupac elégetésekor is jelentős mennyiségű légszennyező anyag keletkezik, amely hatással lehet a szervezetünkre. Az ultrafinom részecskék hazánkban évente mintegy tizenkétezer ember idő előtti elhalálozását okozzák. A tüdőből húsz perc alatt közvetlenül a véráramba jutnak, és súlyos elváltozásokat okoznak, vérrögképződéshez járulnak hozzá.

Mit kezdjünk akkor a szőlővenyigével, a gyümölcsfanyesedékkel, vagy a zöld kerti hulladékokkal? Utóbbiak, mint például a levágott fű, a letermett zöldségnövények, a maghozás előtti gyomok mint magasabb nitrogéntartalmú zöldhulladékok és a lehullott, száraz falevelek mint magasabb széntartalmú növényi hulladékok kiválóan alkalmasak komposztálásra, ha betartjuk annak fő szabályait. Megfelelő szén-nitrogén arány, a levegősség biztosítása és megfelelő nedvességtartalom kell.

A szőlővenyige leginkább javasolt hasznosítása a táp­anyagként történő visszaforgatás. Egyszerűen takaróanyagként, mulcsként szétterítjük a területen. Ehhez egy aprítógépre van szükségünk. Nagyüzemi szőlészetekben kordonos szőlők metszésekor a lemetszett venyigét a sorok közepére dobják, és a metszés végeztével lezúzzák. Az így keletkező öt-tíz centiméteres nyesedék nagyobbrészt év közben lebomlik. Ha év közben talajművelés is történik, akkor gyorsabban.

A gyümölcsfanyesedék ökölszabálya, hogy a három-öt centiméteres ágátmérő a választóvonal. Ez alatt elsősorban a tápanyag-utánpótlási célú hasznosítás javasolható. Fölötte vagy a dombágyásban történő hasznosítást (akár húsz-harminc centiméteres átmérőjű fatörzseket is lehet tápanyagként hasznosítani), vagy ha van kazán vagy kályha, akkor az energetikai hasznosítást lehet javasolni, de legalább egy évi szárítás után. Az aprítás a gyümölcsfanyesedékek esetében is megkönnyíti a későbbi hasznosítást, lényegében a szőlővenyige-aprítéknál leírtak követhetők.

A magaságyás a méret függvényében több köbméter szőlővenyige-aprítékot vagy gyümölcsfaágat, -aprítékot képes befogadni. Például egy tíz négyzetméteres magaságyás legalsó rétege körülbelül öt köbméter szőlővenyige-aprítékot tartalmaz, amely egy körülbelül ezernégyszögölös kordonos szőlőültetvény éves termett venyigéje.

Talán a legfontosabb, hogy amit csak lehet, hasznosítsunk, és ne égessünk. Nemcsak a bírság elkerülése végett, hanem a szerves anyag megtartása, pótlása érdekében – írja közleményében a Zöldtárs Alapítvány.

Borítóképünk: az avar égésekor egészségkárosító anyagok szabadulnak fel