Kibővül a kutatóintézet kínálata, nyitottabb lesz

A kutatóintézetben ősztől elindulnak azok a rövid képzési formák, amelyek részben a boros szakmát, részben a borkultúra iránt érdeklődőket célozzák meg. A kis és közepes szőlészek, borászok számára megrendezett metszési bemutatók, szakmai előadások, borkóstolók mindig nagy élményt jelentettek Tolna megye termelőinek is. Külön buszokkal szervezve indultak Pécsre, hogy az ott elhangzottakkal gyarapítani tudják addigi tudásukat.

A régi, jól bevált rendezvények továbbra is megmaradnak, tájékoztatta lapunkat a kutatóintézet főborásza, Ipacs-Szabó István. A cél az, hogy aktívabban nyissanak a termelők irányába, illetve a nemesítés alatt álló fajtákat is „használják” a szőlészek, ehhez megfelelő technológiát dolgoznak ki. A harmadik legfontosabb feladat pedig az, hogy a borászatban folyó munkát is szeretnék megmutatni a régió borászainak. Ipacs-Szabó István elmondta, a termelők és a kutatók közötti szorosabb együttműködésre koncentrálnak, fiatal feltörekvő és tapasztaltabb borászok bevonásával. A többszörös Borászok Borásza-döntős és Év Bortermelője-jelölt szakember célja az is, hogy erősítse a kutatóintézet tavaly ősz óta Pécsi Egyetemi Borbirtok márkanéven forgalomba hozott borainak marketingjét és piaci jelenlétét.

A Szentmiklós-hegyi 30 hektáros ültetvény az alapja a kutatóintézet munkájának. A minőségi szőlőtermesztésre borászati kutatások épülnek, melyeknek célja a szőlőfeldolgozás korszerűsítése, az erjesztéstechnológia optimalizálása, a borászati fajtaérték kutatása.

Az országban egyedülálló módon folyik itt a nemesítés, és egyedi génbankkal rendelkezik az intézet. Az elnöki tisztséget Madaras Zoltán agrármérnök tölti be, Ipacs-Szabó István a főborász, a kutatási igazgató pedig Teszlák Péter.

Több mint hetvenéves hagyományt folytatnak tovább

A kutatóintézet 1949-ben alakult, több évszázados egyházi szőlőbirtokra és pincészetre alapozva az akkori földművelésügyi miniszter hozta létre. A több átszervezést megélt intézmény ma a Pécsi Tudományegyetem keretei között működik. A kutatást, az oktatást és a szaktanácsadást mintegy 30 hektár szőlőültetvény, egy 300 éves 1600 négyzetméter alapterületű pince és akkreditált laboratóriuma szolgálja. A ma szőlőnemesítéssel, genetikai, szőlőtermesztés-technológiai és borászati kutatásokkal is foglalkozó intézet több mint 1800 tételből álló szőlőfajta-gyűjteménye – amelyben számos szőlőhungarikum található – a világ hatodik, Európa második legnagyobb szőlőgénbankja. Hazánkban egyedül Pécsen folyik világszínvonalú rezisztencianemesítés, amelynek célja a környezettudatos, fenntarthatóbb szőlő- és borágazat megteremtése, megerősítése. A kutatóintézetben ősztől elindulnak azok a rövid képzési formák, amelyek részben a boros szakmát, részben a borkultúra iránt érdeklődőket célozzák meg.

Borítókép: A megyei termelők közül sokan vesznek részt évek óta a metszési bemutatókon, szakmai előadásokon dr. Kozma Pál irányításával