Különleges borok készülhetnek a kiváló termésből

Abban mind a szőlőtermelők, mind a borászok egyetértenek, hogy emelni kellene az árat. Kérdés azonban, a piac mennyire tolerálná a legalább tízszázalékos boráremelést. A két megyei borvidéken összesen közel 63 ezer hektárnyi a borszőlő termőterülete. A szüreti munkák – egy-két ültetvény kivételével – október végére befejeződtek.

Módos Ernő szekszárdi borász, az Alisca Borrend nagymestere szerint bár a mennyiséget és a lékinyerést tekintve kevesebb lett a termés az idén, de a must minősége, színanyaga, cukorfoka egyaránt kiváló lett. A savakra viszont figyelni kell, hívta fel a figyelmet a szakember. Általában jellemző, hogy a magas cukorfok mellett alacsonyabb a savtartalom, idén azonban előfordul, hogy egy-egy tételben bennragadt a sav. A laborvizsgálatoknak nagy szerepe van, főleg az almasavbomlás követésénél.Sajnos az elmúlt évben drágább lett minden eszköz, alapanyag, ami a termeléshez kell, így nagyon aktuális lenne a bor és a szőlő árának az emelése is, mondta Módos Ernő.

Bősz Adrián, a Szekszárdi Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke – aki maga is több ültetvénnyel rendelkező borász – elmondta, az eddigi hegyközségi adatok szerint a szekszárdi területeken hektáronként 68-70 mázsa, a bátaszéki hegyközség ültetvényein 85 mázsa szőlő termett, a borvidék hektáronkénti 75 mázsás termése így átlagosnak mondható. A későn indult szüret kezdetén úgy tűnt, hogy az aszály miatt kényszer­érett lesz a szőlő, de a laboratóriumi adatok ezt nem igazolták – tette hozzá.

A termést magas mustfok, sav-cukor egyensúly, jó színanyagok jellemzik. Jellemzően 21-23-as, egyes területeken 24-25-ös mustfokkal szüretelték a szőlőt. Pontos adatokat még nem látni, november végére érkeznek be a hegyközségekhez a végleges adatok. Ami a boráremelést illeti, Bősz Adrián szerint is időszerű a kérdés. Drágább lett a munkabér, a dugó, az energia, az üveg, a címke, a csomagolóanyag, szinte minden, ami a termeléshez kell, tette hozzá. Kérdés persze, a fogyasztó elviseli-e az áremelést, hiszen a bor nem tartozik a létszükséglethez, vagyis ha muszáj, könnyebben lemondanak róla, mint a húsról vagy a kenyérről.

Vesztergombi Csaba szekszárdi borásznál egy hete fejeződött be a szüret. Nagyon elégedettek, hiszen minden befért a tartályokba, náluk a mennyiség sem volt kevesebb mint tavaly, a minőség pedig egészen különleges, mondta a borász. A bor árának emelését ő is időszerűnek tartaná, hiszen nyolc éve nem volt drágulás ezen a területen. Ugyanakkor kérdés, a fogyasztók ezt hogyan fogadnák. A helyzetet nem könnyíti meg, hogy a kereskedők jelentős haszonnal dolgoznak, így a tízszázalékos áremelésből könnyen lesz több száz forint.

Elkerülhetetlen a bor árának emelése

A hazai nagykereskedelmi árak a szőlőtermelők és a borászatok költségnövekedéseinek ellenére sem változtak. Viszont a kereskedelem folyamatosan növelte az árrését, így a fogyasztói árak évről évre emelkedtek, amiből a termelők nem részesednek – derült ki a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) friss közleményéből. A már évek óta veszteséges szőlőtermesztés nem tartható fenn a jelenlegi hazai nagykereskedelmi borárak mellett. Amennyiben nem történik meg a nagykereskedelmi áremelés, úgy a magyar szőlő-bor ágazat helyzete teljes mértékben ellehetetlenül. Mindeközben a borászati termékeken kizárólag a kereskedelem tud profitot realizálni, amely egyébként felelős az árak irreálisan alacsonyan tartásáért is. Ez a gazdasági gyakorlat végiggyűrűzik a teljes borpiacon, és negatívan érinti valamennyi borkategóriát.

A szakértők szerint az elmúlt időszakban legalább 15-20 százalékkal növekedtek a borászatok előállítási költségei, ezért elengedhetetlen a bor nagykereskedelmi átvételi árának legalább ezzel megegyező szintű emelése, mondta Légli Otto, a HNT elnöke.

Borítóképünk illusztráció