„Az elmúlt években már nem jelentett hátrányt határon túli magyarnak lenni”

A székelyföldi Szovátán átadták a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) Teleki Oktatási Központjának a tanuszodáját és szabadidős részlegét. A magyar állam támogatásával megvalósult épület egyaránt szolgálja a Teleki-központ vendégeinek a kikapcsolódását, és úszóleckék helyszíne is lehet a környék iskoláiban tanuló gyermekeknek. Az eseményen elhangzott, hogy az erdélyi magyar pedagógustársadalomnak szüksége van egy korszerű, fenntartható, modern tudásközpontra, és a Teleki Oktatási Központ az elvégzett beruházásokkal ilyenné válhat. Potápi Árpád János kijelentette: amikor több évvel ezelőtt az RMPSZ a Teleki Oktatási Központ felújításához kért támogatást, maga javasolta, hogy ne aprózzák fel a munkát, hanem nagyléptékű fejlesztést végezzenek. Ennek megfelelő lett a projekt költségvetése is, amely a több év során elvégzett munkálatokkal másfél milliárd forinthoz közelít.

– Ha valami magyar, akkor az legyen különb. Legyen olyan, ami ötvözi a múlt századok építészeti hagyományait és a modern kor követelményeit. Az uszoda épülete ilyen” – jelentette ki az államtitkár. Aki arról is szólt, hogy szinte nincs olyan település a Kárpát-medencében, ahol az elmúlt 12 évben a magyar kormány ne segítette volna valamilyen módon az ott élő magyarokat. Szerinte az elmúlt 12 év szétszakíthatatlanná tette a nemzeti egységet. Hangsúlyozta: most Ukrajna felé, Kárpátalja felé kell szolidaritást mutatni. Hozzátette, csak úgy lehet tovább cselekedni, ha a magyarországi parlamenti választások során az a politikai oldal kap felhatalmazást, amelyikkel közösen sikerült elérni az eredményeket. Arra biztatta az erdélyi magyarokat, hogy vegyenek részt a választásokon, és időben juttassák vissza a levélszavazatukat. Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke kijelentette: a történelem során aligha kapott jelentősebb támogatást a határon túli magyarság, mint az elmúlt 12 évben. Az RMDSZ-es politikus reményét fejezte ki, hogy április 3. után is mosolyogva ülhetnek le, és folytathatják az együttműködést – tudósított az MTI.

A baloldal megtagadta a határon túli magyarokat
 

A nemzetpolitikáért felelős államtitkár a székelyföldi Sepsiszentgyörgyön beszélt erről a szovátai program után tartott sajtótájékoztatóján. A politikus arra kérte az erdélyi magyarokat, hogy adják le a levélszavazatukat, és gondosan töltsék ki az azonosító lapot, hogy a voksuk érvényes legyen. – Olyan rettenetes nagy nehézség nincsen abban, hogy kire szavazzanak, hiszen a jelenlegi baloldal egyértelműen megtagadta a nemzetnek azt a részét, amelyik nem a mai országhatárokon belül lakik. Ráadásul cinikusan tette, mert Székelyudvarhelyen gyártatta le a szóróanyagokat, a plakátokat. Retorikájában a 2004. december 5-i állapotban van” – jelentette ki a politikus utalván a magyar állampolgárság határon túli kiterjesztéséről tartott egykori népszavazásra. Újságírói kérdésre Potápi Árpád János elmondta: a négy évvel ezelőtti választáson a határon túliak levélszavazatai a 199 képviselői mandátumból egyet eredményeztek, és a levélszavazatok fele érkezett Erdélyből. Úgy vélte, hogy még ha nem is döntő ez a szám, akkor is szimbolikus jelentősége van annak, hogy az erdélyi magyarok szavazataival alakul ki az Országgyűlés összetétele. A politikus úgy vélte: ha az elmúlt 12 év nemzetpolitikája csak abból állna, hogy kedvezményes honosítással magyar állampolgárságot adtak a határon túli magyaroknak, az is történelmi eredmény lenne. Ezzel azonban csak lehetőséget teremtettek. Magyarország gazdasági, morális, mentalitásbeli megújulása, megerősödése kellett ahhoz, hogy „a nemzetpolitikát alulról támasztani tudja”. Úgy vélte: annak is kisugárzása van, az is „húzza a nemzetrészeket”, hogy Magyarország fejlődik és szépül. Azt is hozzátette: Magyarország abban érdekelt, hogy a szomszédjai is fejlődjenek, és egész Közép-Európa jelentősége megnőjön az Európai Unióban. Potápi Árpád János szerint az elmúlt években már nem jelentett hátrányt határon túli magyarnak lenni. A magyar közösségek ugyanis a saját országaik és az EU pénzforrásai mellett a magyarországi forrásokra is pályázhattak. Így sikerült elindítani a gazdaságfejlesztési programot, így tudtak egyházi támogatásokat adni, és így válhatott a nemzetpolitika részévé a sport is. Az ukrajnai háborúról szólva kijelentette: a magyar kormány elítéli az orosz agressziót, és eleget tesz a szövetségesi kötelezettségének, de fegyvereket nem enged át az ország területén, és mindent megtesz azért, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból. Fontosnak tartotta, hogy a határon túli magyar közösségek is a Híd Kárpátaljáért segélyprogramon keresztül juttatják el támogatásaikat a háború sújtotta rászorulóknak.

Felújított bölcsőde-óvodát avattak Uzonban
 

 A református egyház tulajdonában levő egykori iskolaépületet az RMPSZ újíttatta fel és alakíttatta át. A bölcsőde-óvoda 3-4 csoporttal működhet, és 75 gyermek számára biztosít ellátást, oktatást. A beruházás összértéke 238 millió forint volt – közölte az MTI-vel a nemzetpolitikáért felelős államtitkár. Az intézményt avató hálaadó istentisztelet végén Potápi Árpád János megemlítette: a 2016-ban indult óvodafejlesztési program négy ütemében a Kárpát-medencében 179 új óvoda épült, 790-et pedig felújítottak. Ebből Erdélybe 103 új, 376 felújított épület jutott. Azt is elmondta, hogy az épületek olyan minőségben készültek el, amely büszkeségre ad okot. Ezekben a régi hagyományok találkoznak a 21. századi igényekkel. Célnak nevezte, hogy a jó körülményeket kínáló új vagy megújult intézmények Kárpát-medence szerte 60 ezer gyermeket vonzzanak be a magyar oktatási rendszerbe. Hozzátette: a magyar óvodák kínálata a vegyes családban született gyermekek számára is vonzó. Burus Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke arra is kitért köszöntésében, hogy hétfőtől indul a népszámlálás Romániában, és az anyanyelvi oktatás szempontjából is fontos, hogy mindenki vállalja a magyar identitását, és ez bekerüljön a hivatalos statisztikába. Tamás Sándor, Kovászna megye önkormányzatának elnöke hangsúlyozta: a magyar nemzet 10-12 éve talpra állt. Fontosnak tartotta, hogy van egy olyan magyar kormány, amelyre számítani lehet, és amely maga is számíthat a székelyekre. A Sepsiszentgyörgytől 11 kilométerre délre fekvő háromszéki község 4400 lakosának a 85 százaléka nyilvánította magát magyarnak a 2011-es népszámláláson.

A lovassportnak nemzeti identitásmegőrző szerepe is van
 

Gábor Áron eresztevényi síremléke előtt emlékeztek meg az erdélyi lovasegyesületek képviselőivel. Elhangzott, Gábor Áron kitartó munkájával, rendíthetetlen jellemével és hazaszeretetével örökre beírta magát nemzetünk történelmébe. – 2022 a cselekvő nemzet éve. Cselekvő nemzet vagyunk, mert az elmúlt tizenkét évben megerősítettük a magyar intézményrendszert, gondoskodunk közösségeinkről, megtartóvá tettük a szülőföldet. Egységes nemzetként kell ismét helytállnunk április 3-án, a magyarországi országgyűlési választásokon és Erdélyben a népszámláláson. Magyarságunkat vállalva, eredményeinket, magyar intézményeinket közösen kell megvédenünk, hogy a megkezdett munkát közösen folytathassuk ezután is – emelte ki Potápi Árpád János. A megemlékezést követően az erdélyi lovas fórumon köszöntötte az egybegyűlteket: 80 lovasegyeset képviselőit, akik valamennyien támogatást kapnak a magyar kormánytól az erdélyi lovasprogram keretében. A lovassportnak közösségformáló ereje van. Különösen fontos, hogy minél több gyerek megkedvelje ezt a sportot, hiszen az egészséges életmód mellett nemzeti identitásmegőrző szerepe is van.

Babacsomagok a közép-erdélyi magyar szülőknek

Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusán adtak át babacsomagokat közép-erdélyi magyar szülőknek a Nemzetpolitikai Államtitkárság részéről. Eddig mintegy húszezer csomagot juttattak már el Kárpát-medencei magyar kisbabák, családok számára. – A babacsomaggal szeretnénk köszönetet mondani minden családnak azért, hogy arról döntöttek, hogy egy új gyermekkel gazdagítják nemzetünk közösségét. Isten éltessen minden babát és kisgyereket a Kárpát-medencében! – fogalmazott köszöntőjében az államtitkár.