Emlékoszlopot avattak a szakályi találkozón

Lábóné Británszki Erzsébet, az egyesület elnöke elmondta, Szakály határában állt a 14. és 15. században Csernyéd község, az akkori Tolna megye állandó székhelye, amely a török időkben teljesen elpusztult. A középkori Csernyéd területe Szakály közigazgatási területe lett, így a középkori megyeszékhely örököseinek a szakályiak tudhatják magukat. A rendezvény fővédnöke Fehérvári Tamás, a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke volt. 

A középkori öltözetben felvonuló lovasok és szekerek vezették az összegyűlteket a szentmise után az emlékhelyen felállított oszlop avatására. Az emlékoszlopot a Szakály Népi Hagyományokat Őrző Egyesület állíttatta a Magyar Falu Program Falusi Civil Alaptól elnyert pályázati támogatásból, az önkormányzat közreműködésével. Alkotója a Szakályban született Törő György fafaragó népi iparművész és unokája, Töttösi Ármin. Kiemelt szerepet vállalt a történeti kutatásokban dr. Szabó Géza régész, aki Különleges királyi parancsra címmel az esemény történeti hátteréről – a pályázat támogatásával – kiadványt készített. 

Az emlékoszlop tövében a megye települései által küldött, a település nevével ellátott kövekből egy halmot építettek. Miként annak idején a megye közepére összegyűlő nemesek, most a megye településeiről küldött, az emlék­oszlop köré gyűjtött kövek idézik azt a hagyományrendszert, összetartó és szilárd alapot, az összefogás erejét, a folyamatosságot, amit a magyar megyerendszer jelent ma is. Az emlékoszlopot Csibi Imre tamási plébános áldotta meg. 

A rendezvényen részt vett Orbán Attila, a Tolna Megyei Közgyűlés alelnöke, Göttlingerné Pintér Judit, a Tamási Járási Kormányhivatal vezetője és Kuti Imréné, a Nemzeti Művelődési Intézet Tolna megyei igazgatója. Az avatást követően a szakályi Piactéren folytatódott a program, a gyermekeknek például lehetőségük volt a gyertyamártást begyakorolni, bubucolni, számszeríjat kipróbálni, gólyalábon járni, kosaras körhintán pörögni. 

A Regölyi Asszonykórus énekelt, a Hőgyészi Székely Kör Bokréta Néptánccsoportjának a Bácska Banda muzsikált. Festménykiállítás, verseskönyv-bemutató is színesítette a programot. A falu tehetséges amatőr festőjének, Tóthné Minor Ilonának a festményeivel és Csapó Józsefné Szili Mária verseivel is megismerkedhettek a vendégek. A Petőfi-emlékév apropóján, a Déryné-program hozzájárulásával Petőfi Sándor A helység kalapácsa című művének előadásával zárult a nap.

A költeményt Besenczi Árpád színművész fergeteges színészi teljesítménye jelenítette meg. Az ünnepi beszédben elhangzott, a szakályiak kérik, a megye településeinek lakói látogassanak el hozzájuk, és ha meglátják a követ, amit küldtek, érezzék, az övék is a csernyédi emlékoszlop, az emlékhely, érezzék a helyiek befogadását, vendégszeretetét.