Készen áll a stratégia a további milliárdos városi fejlesztésekre

– Miközben mostanában a legtöbb hír az inflációról, a háborúról, az energiaválságról, a klímaváltozás negatív hatásairól szólt, a döntéshozóknak szerencsére akadtak kellemesebb gondjai is – fogalmazott Appelshoffer Ágnes. A tolnai polgármester ezzel arra célzott: a helyi képviselő-testület nemrég döntött arról, hogy középtávon milyen konkrét városfejlesztési projektek megvalósítására kerülhet sor.

Két stratégiai dokumentumot hagyott jóvá a testület. A TOP Plusz Városfejlesztési Programterv (TVP) az Európai Unió 2021–2027 közötti költségvetési ciklusában megvalósítandó fejlesztéseket tartalmazza. A TVP-ben összesen 13 konkrét projektet sorolnak fel, amelyeket a mintegy 4,4 milliárd forintnyi előirányzott TOP Plusz pályázati támogatás révén terveznek megvalósítani. A fejlesztések úgynevezett 1. „prioritási tengelyében” szerepel az „Élhető, zöld Tolna” projekt, amely a városközpont további rehabilitációját, buszmegállók és környezetük korszerűsítését, a Duna-part II. fejlesztési ütemét, valamint települési vízvédelmi beruházást foglal magába. További fontos 1. tengelyes projekt a városi piac fejlesztése; Mözsön az alkotóház létrehozása, illetve az útburkolat felújítások.

A 2. tengelybe sportlétesítmények felújítása tartozik. A 3. prioritási tengelyben szerepel egyebek mellett egy komplex térségi közösségfejlesztési és felzárkóztató program; az óvodák fejlesztése; a Garay utcai orvosi rendelő felújítása; baba-mama klub kialakítása a városháza melléképületében; a Családsegítő Központ áthelyezése a felújítandó régi könyvtár épületébe. A TVP-ben szereplő fejlesztések forrása biztosnak mondható, ezek a beruházások jelen állás szerint nagy valószínűséggel elkészülnek 2027-ig.

A képviselők által szintén nemrég jóváhagyott Fenntartható Városfejlesztési Stratégiában (FVS) a TVP-ben ismertetett projekteken kívül további beruházások is szerepelnek, amelyek azonban nem feltétlenül valósíthatóak meg a következő két-három évben. Ilyen többek között az iskolaközpont létrehozása; új idősek otthona létesítése; a holtágrehabilitáció; a doromlási szivattyútelep felújítása; a Gém utcát és a 6-os utat összekötő út megépítése, vagy a Szekszárd-Tolna kerékpárút létrehozása.

A középtávú fejlesztési tervek mellett természetesen a közeljövő kihívásaira is reagálnia kell a városnak. Ismert, hogy az energiahordozók ára drasztikusan nőtt, az önkormányzatok pedig a jövőben már csak piaci áron vásárolhatják meg ezeket. Appelshoffer Ágnes szerint a város költségvetését idén még nem érinti tragikusan a drágulás. Az áramszerződéseik zöme ez év végén jár le, de néhány épület esetében 2023. év végéig szól a kontraktus. Az önkormányzat gázvásárlási szerződése idén október 1-jéig él, addig még kedvező áron vásárolják a gázt. Egyelőre nem tudni, hogy az állam biztosít-e valamilyen kompenzációt a településeknek. Anélkül sokszorosára nőhetnek a fűtési és világítási költségek a tolnai intézményekben is.

A polgármester elmondta: az elszabadult árak teremtette helyzetben némi segítség, hogy a város az elmúlt években jelentős, a valódi rezsicsökkentést szolgáló beruházásokat végzett. A városi sportcsarnokot például hulladékfa-alapú aprítékkal fűtik. Jelenleg tíz középületen működik napelem. Négy általános iskolai ingatlannál és két óvodánál történt energetikai korszerűsítés (hőszigetelés, nyílászárócsere stb.). A leendő bölcsőde üzemeltetése pedig a korszerű megoldások révén gyakorlatilag nem igényel majd rezsiköltséget.