Baleset az átjáróban

2022.08.12. 19:59

Már egy tucat sorompóban keletkezett kár Tolnában

A Magyar Államvasutak (MÁV) Zrt. arról tájékoztatta hírportálunkat, hogy könnyen tragédiához vezethet, ha a gépjárművezető nem néz körül az átjáróba történő behajtás előtt, illetve – ahogy augusztus hetedikén Simontornyán is történt – a csúcsforgalomban bent ragad a kereszteződésben, ahol tilos és életveszélyes megállni.

Brunner Mónika

Egy letört félsorompót pótolnak szakemberek. Képünk illusztráció (Fotó: MW)

A MÁV Zrt. ismertette, hogy a legtöbb vasúti átjárós balesetet a gyorshajtás – a „még átérek” gondolkodásmód –, az agresszív vezetési stílus, a vezetés közbeni telefonálás és a vasúti fényjelző tilos jelzésének figyelmen kívül hagyása okozza. A záródó sorompórudakat látva a járművezetők megállás helyett sokszor gyorsítanak, néhányan még a lecsukott félsorompót is megkerülik.

Évente átlagosan nyolcszáz-kilencszáz félsorompó rúdját törik le az autósok, 2021-ben Magyarországon hétszázötvenöt sorompó-rongálás történt. A közlekedők idén augusztus első hetéig ötszázhatvanöt esetben tettek kárt a sorompókban, emiatt a MÁV közel huszonhárom millió forintos kárral kénytelen számolni. 

Tolna megyében eddig tizenkét esetben törték le a sorompó rúdját az autósok. Nagyságrendileg tíz és huszonötezer forint közötti kárt jelent, ha csak letörik a sorompó csapórúdja, és a nyírócsavar segítségével helyreállítható. Amennyiben megrongálódik, összetörik a csapórúd, akkor nagyjából ötvenezer forint a költség, de a kár sérüléstől függően akár százezer forint fölé is emelkedhet. A MÁV minden rongálás esetén feljelentést tesz, és kárigénnyel él az elkövetővel szemben.

A társaságnál hozzátették: a sorompóberendezés működését, meghibásodását, üzemzavarát jelzik a berendezések. A biztosítóberendezés működéséhez szükséges a vasúti átjárók üzemképes állapota, ezért ha valamilyen okból meghibásodás történik, például csapórúdtörés, az hibát jelez, amit a forgalmi szolgálattevő érzékel. Ő értesíti a biztosítóberendezés-szakszolgálatot, amely lehetőség szerint azonnal indul helyreállítani. A hiba elhárításáig néhány perces vonatkésés merülhet fel. A mozdonyvezetőket is értesítik az üzemzavarokról, rendellenességekről, ezért a vonatokkal az átjárót ilyenkor a biztonság érdekében csak lassan, legfeljebb óránkénti tizenöt kilométeres sebességgel közelítik meg.

Biztonsági okokból a biztosítóberendezési áramkör kialakítása olyan, hogy meghibásodás vagy forgalmi ok esetén úgynevezett üzemzavar állapotba kerül. Ez azt jelenti, hogy a közút felé nincs fényjelzés (a készülék sötét), – ahol van – a csukott állapotból a csapórúd is lassan (körülbelül kilencven másodperc alatt) felnyílik, hogy a KRESZ betartása mellett a csapórudak kikerülése (szlalomozás) nélkül át lehessen haladni az átjárón, akkor is, ha például a fénysorompó meghibásodott, és ne okozzon tartós fennakadást a keresztező úton.

Magyarországon a vasúti átjárók védelme, azok biztosítási módja kivétel nélkül minden esetben megfelel az előírt biztonsági szintnek. A MÁV teljes hálózatán vasúti hibából 2008 óta nem következett be halálos áldozatot követelő baleset. Az útátjárós események következtében a vasúttársaság 2021-ben egymilliárd forintot meghaladó kárral kénytelen számolni.

A Magyar Államvasutak Zrt. tájékoztatása szerint az idei évben eddig hatvanegy vasúti átjárós baleset történt, amelyekben már huszonketten meghaltak, többen, mint tavaly egész évben. 

A vonat féktávolsága több száz méter, így a mozdonyvezetőnek az átjáróban szinte semmi esélye nincs az ütközés megelőzésére. A vasúti átjárókban történt baleseteket az oda behajtók figyelmetlensége és a KRESZ előírásainak megszegése okozza. A balesetek számának csökkenéséhez a közlekedési morál változása elengedhetetlen. 

Félsorompó-letörés (Fotó: police.hu)
A simontornyai vasúti átjárónál letört sorompórúd első ránézésre javítható (Fotó: TMRFK)

A KRESZ ide vonatkozó passzusai

• A közúti közlekedés szabályai szerint a vasúti átjárót megközelíteni csak fokozott óvatossággal szabad. Az átjáró megközelítésekor, illetve az áthaladás során eleget kell tenni a vasúti átjáró biztosítására szolgáló közúti jelzéseknek. A vasúti átjárón való áthaladásnál a KRESZ szabályai mindenkor érvényesek. Ha a fénysorompó jelzők sötétek, azaz egyik lámpa sem villog, akkor a sorompóberendezés nem működik, és a vonatkozó KRESZ előírások szerint kell eljárni: a sötét fénysorompójelző a közúton közlekedőket fokozott figyelemre készteti; a KRESZ szerint ez nem jelent szabad jelzést a közúti járművek részére.

• A KRESZ előírja, hogyha a fénysorompó piros jelzést mutat, az útátjárón nem szabad áthaladni. Csak akkor lehet elindulni a síneken keresztül, ha sorompó esetén a karok már teljesen felnyíltak és fehéren villog a lámpa.

• A gépjárművezetőknek minden esetben meg kell győződniük arról, hogy nem tart vasúti jármű a sorompó felé, illetve biztosított a folyamatos áthaladás. Az átjáró előtt meg kell állni, ha bármely irányból vasúti jármű közeledik. Tilos az előzés a vasúti átjáróknál és közvetlenül előttük.

 A fénysorompó formája egyezik az elsőbbséget szabályozó jelzőtábla csúcsán álló háromszög alakjával, ezzel is felhívva a figyelmet arra, hogy a közúton közlekedőnek elsőbbséget kell biztosítania a vonatok számára.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában