Jégkármérséklés

2022.10.19. 18:10

Idén is jól vizsgázott a Jéger, a generátorok aprították a jeget

Idén is védte a jégkároktól a mezőgazdasági, lakossági, közületi értékeket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által üzemeltetett országos jégkármérséklő rendszer, a Jéger.

Mauthner Ilona

Jégkármentesítő rendszer (Illusztráció)

Forrás: MW

A jégveszélyes felhőkbe ezüst-jodidot juttató talajgenerátorokat az április 15. és szeptember 30. közti védekezési szezonban 99 napon kellett összesen 212 091 üzemórára bekapcsolni. Tolna megyében 37 manuális talajgenerátor működik. Ennek köszönhetően a jégveszélyes zivatarok átvonulásakor zömmel csak búzaszem- vagy borsónagyságú jégszemek hullottak. Megyénkben a legtöbbször júniusban és augusztusban kellett bekapcsolni a generátorokat.

Az ország 986 pontjáról – 219 automata és 767 manuális talajgenerátor segítségével – ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több tízmilliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd. A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le.

Tavaly a gazdálkodók 39 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ennek jelentős hányada három extrém időjárású napon keletkezett. Összehasonlításképpen: 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, közel kétszer ekkora, összesen 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók.

Tolna megyében az agrárkárenyhítés keretében a múlt évben aszálykárt 4553 hektárra, tavaszi fagykárt 1112 hektárra, felhőszakadásból adódó kárt 12 hektárra, illetve jégesőkárt 74 hektárra jelentettek be a termelők. Így a jégkár az összes kárbejelentés mindössze egy százalékát adta.

A jégkármérséklő rendszer működését szakmailag az Országos Meteorológiai Szolgálat támogatja. A generátorokat idén az április-júniusi időszakban jellemzően főleg a Dunántúlon kellett bekapcsolni az esetenkénti heves zivatarok miatt. Tudományosan bizonyított, hogy a jégszemek méretének mérséklésén túl a rendszer az időjárás egyéb paramétereit, legfőképp a csapadék eloszlását, intenzitását, a felhők kialakulását, mozgását nem tudja befolyásolni, működése nem hordoz sem egészségügyi, sem környezetvédelmi kockázatot.
 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában